Blog
Ismét beleszaladt 10 ezer km., szokás szerint kapta a friss Selenia Eco2 0W20 olajat, hozzá az olaj és levegőszűrőt. (44000 km.)
Az évadzáró túrára készülve kicsit átnézztem az autót mert az évben eddig 3x mentem vele. Indítás elött aksi feltöltés és már ketyegett is a twinspark. Ablaktörlő lapát nem akar alap állásba vissza állni de azon kívül nincs baja, egy üzemanyagcső ki volt repedve ott erősen spriccelt a cső cseréjével orvosoltam a hibát.Gumik ideális nyomásra beállítva (pótkerék is). Még egy 25 km teszt kör , egy nagy takarítás és megkezdjük a túrát
Már csak az autó hiányzik! 😅
2011. szeptember 14-én vettem át az autót a veszprémi Alfa kereskedésben.
2011. szeptember 14-én: 34.300 km volt benne.
2025. szeptember 14-én: 112.766 km van benne.
14 év alatt 78.466 km-t, azaz évente átlagosan ~5.605 km mentem vele. Ha egyszer eladom, senki nem fogja elhinni. :-))
Ezt is elértük. 50 ezer km együtt.
Ez alatt:
- Elfogyasztottunk 3 szett gumiabroncsot. Most a 4. szett van fent. Mind az autóra homologizált Pirelli P Zero Corsa Asimmetrico 2 volt.
- Elfogyasztottunk 6550 liter benzint. Ennek 98,5%-a 100+ oktános, a maradék 95-ös volt.
- Meglátogattunk Magyarországon kívül 6 országot: Szlovákia, Szlovénia, Olaszország, Ausztria, Románia, Szerbia.
Hirtelen ennyi "fun fact" jut eszembe, amit számszerűsíteni is tudok.
Ez is pipa.
Nem sokkal a motorcsere után kicseréltem a sima fehér hátteres óracsoportot a donorból kibontott BL-ra. Sajnos abban az autóban VDC és ASR is volt, ami miatt minden induláskor sípolt az autó és világítottak a visszajelző lámpák. 😭
Agyalgattunk, hogy valahogy cseréljük ki az EEPROM-ot, vagy az egyikről mentsük át az adatokat a másikra, de mindkét opció túlságosan macerásnak tűnt. Végül gondoltam egyet, elkezdtem bontani az eredeti műszert. Meglepetten láttam, hogy a számlapokat mennyire egyszerű leszerelni. 😱
Nem teketóriáztam sokat, a BL számlapokat áttettem az eredeti műszercsoportra, majd beállítottam a mutatókat és visszatettem az autóba. Hibátlan! 😁
Annyi, hogy a ledezés piros maradt, de így is nagyon szépen mutat.
Boldogság van megint egy ideig. 🥰
Ugyanitt fehér számlapos, fehér led világítású, VDC-s, ASR-es, teljesen egyedi óracsoport eladó! 😉
Nyolc éve rójuk az utakat, eljött az ideje egy kis szépségápolásnak.
Reggel leadtam, 3-kor mehettem érte.
Mondjuk nem sokáig volt tiszta mert kint esett az eső.
Szép lett, a csomagtartó fedélen lévő foltok is eltűntek. Azaz egy nem, de ha nem tudom hogy hol keressem nem nagyon találom meg.
Szóval megérte.
update 2025.09.12.
Megszáradt az autó a garázsban és egy kicsit változott a helyzet. Mindegyik folt jól látszik a napsütésben :-(
Az autó maga viszont csilli-villi :-)
(A polír után lámpafénynél láttam, ott szinte észrevehetetlen volt.)
Régóta el akartam már jutni az autóval a Dolomitokba. Olaszország és a hegyek párosítása a mennyország a Giuliával.
Szlovénián keresztül mentünk, első nap Cividale del Friuli-ban szálltunk meg, hogy ne legyen annyira hosszú az út. Gyönyörű, hamisítatlan olasz hangulatú kisváros. Nagyon tetszett.
A második nap vettük célba a hegyeket. Tolmezzo felől közelítettünk. Ampezzo-nál fordultam északra a Sauris tó felé, hogy kicsit izgalmasabb útvonalakon haladjunk. Itt megkerestem az ikonikus Google Streetview kép helyszínét (a lerobbant, nyitott motorháztetővel álló 159-ről) és én is készítettem egyet ott (2. kép). Teljesen azért nem tudtuk rekonstruálni, mert kellett volna még valaki, aki fényképez.
A szállásunk - 2 éjszakára - Auronzo és Misurina között, Palus San Marco-ban egy agriturismo-nál volt. Gyönyörű helyszín és a vendéglátás is nagyon jó volt. Innen jártuk be a Dolomitok északabbi felét. Misurina-tó, Tre Cime, Braies-tó, valamint megnéztük San Candido-nál, hogy hol ered a Dráva.
Következő szállásunk délebbre, San Martino di Castrozza felett, a Rolle hágón volt. A szállás nagyon tetszett. Az étteremből gyönyörű kilátás nyílt az észak-déli irányból elnyúló szikla-hegyekre. Innen bejártuk a Predazzo-Canazei vonalat, a Piz Boé hegyet körbeautóztuk, felmentük a Marmolada tetejére, több, mnit 3300 méter magasra. Megnéztük Agordo-t és természetesen San Martino di Castrozza csodás kis városát is.
Utolsó nap - hogy egy kis tengerparti hangulatot is csempésszünk az utazásba - Grado felé vettük az irányt. Nem messze tőle, Aquileia-ban szálltunk meg. Szintén egy hamisítatlan olasz kisváros. A szállás is kiváló volt, épp a városkát átszelő csatorna partján. Este csak kiléptünk az ajtón és borozgattunk a holdfényben a csatornaparton.
Összességében nagyon jó kikapcsolódás volt. Az idő is kegyes volt velünk. A hegyekben is csak 2 délután volt, mikor esett. Tudtam nagyokat autózni, bár a forgalom és a szűk utak olykor korlátozták a dolgot.
Alfát egyébként sokat lehetett látni, jóval többet, mint itthon. Leggyakrabban Tonale jött szembe - szerintem az összes Alfa fele, amit láttunk, Tonale volt. Giulietta volt még sok, de láttunk néhány Juniort is. Stelvio-val és Giulia-val is jöttek szembe, de ezekből V6 motorossal eggyel sem találkoztunk. Az idősebb Alfákból viszont, amiből itthon a legtöbb van (159, 156, 147), nem lehetett túl sokat látni.
Ja, még egy érdekesség: a sima 95-ös benzinnél magasabb oktánszámút a Dolomitokban gyakorlatilag nem lehet találni. Ahol van is olyan kútfej, ott sem üzemel. Itt történt meg először az autó bő 4 éve alatt, hogy többször is 95-össel kellett teletennem a tankot.
1. kép: Ampezzo
2. kép: Pihenő a Sella di Rioda közelében
3. kép: Kilátás a Palus San Marco-i (Corte's Ranch) szállásunk ablakából
4. kép: Vacsora Dobbiaco-ban
5. kép: Reggeli sör a szobánk erkélyén a kanyargás előtt. Oh, azok a nem-zéró tolerancia országok...
6-7. kép: A Passo Rolle-n. Profi fotós fényképezett (fotodolomiti.it), amit utólag tudtam megvenni neten. A 6. kép 09.04-én., a 7. kép 09.05-én készült.
8. kép: A Pale di San Martino vonulatának látványa a Passo Rolle-n lévő szállásunkról.
9. kép: Az előbukkanó hold látványa a szállás étterméből.
10. kép: A bejárt útvonalak összessége
