Blog
Napok óta nem esett és a hőmérséklet is megfelelő a Pirelliknek. Kihasználtam hát az októberi kellemes időjárást, hogy megmozgassam az autót a hegyekben. Pontos terv nem volt, de ismerős utakon akartam hajtani.
M43-M5-M0-M3 eseménytelen, kivéve, hogy elfelejtettem a 21-esre fordulni, így Eger felé mentem tovább. Ott rendületlenül dolgozott a civil A3 és több járőr is volt. Mind éppen fogott valakit. 25-ös tele volt, vonatoztam. Balaton felé már egyedül mentem, de a hegyen olyan nyirkos volt a fehér aszfalt, hogy az autó fara gázadás nélkül is elindult.
Az ózdi mol egy fix pont. Oly annyira, hogy sikerült időpont egyeztetés nélkül találkozni Kornél barátommal, aki az öreg járgányt hozta bevetésre. Később volt tervben összefutni, valahol a hegyekben, de midketten örültünk a véletlennek.
Aggtelek környékén kezdtünk. Kornél Imola (1-4. kép) felé gyakorolt, én a gyorsabb Jósvafő - Szin irányt céloztam. Előbújt a nap is végre.
Innen Pelsőc felé mentünk át Szlovákiába. Megbeszéltük a későbbi találkozó helyszínét: NyIlas és Szepespatak között az 533-ason a pihenőnél. Időpont ismeretlen, ki-ki saját tempóban, választott útvonalon.
Pelsőc után 587-en Csetnekre mentem. Jó kis hullámvasút van arra, tempós, élvezetes. Utána 526-on Jolsva. Ilyen irányban még nem mentem, sokkal jobb. Az út Nandrásig kiváló, utána a szirki elágazásig döcögni kell, majd újra jó aszfalton folytatódik a kanyargás. Elvétve még nyirkos volt az út a fák között, de tapadásban nem volt hiány. A szirki lurkók újjongva integettek.
Már visszafelé tartottam Csetnek előtt, amikor Kornél csörgött, hogy a megbeszélt helyen van. Uh, nagyra sikerült a kerülő, a GTV meg gyors. Nyomás 587 majd 67, Veszverés 533, Nyilas. Húzok a hegyre, ismerős járgány jön szembe. Várakozás helyett jobb a kanyargás.
Végül Nyilason álltunk meg ebédelni és beszélgetni késő délután. Kellemes volt a csönd, rajtunk kívül nem törte meg a vidék nyugalmát senki. De szerintem az autóinkból jövő élvezetes hangorkánnal nem is lehetne jobb szolgálatot tenni a helyieknek.
Rövid pihenő után ezen a szakaszon élvezkedtünk tovább. A déli oldalt preferáltam. Váltakoztak a gyors, intenzív terhelésváltós és a lassú visszafordítós kanyarok. Párszor megálltunk egy-egy fotóra, videóra (5-6. kép). Megvitattuk a tapasztalatokat, vizslattuk a gumikat. Az aszfalt érdesnek tűnik, tapad rendesen, de eszi is a gumit. Az első gumiknál kívülről a második blokk már alacsonyabb, mint a többi. 2-3 mm lehet még a jelzésig. Most van benne 10k km. Még egyszer ennyit elmegy.
Az idő rohant, a benzin fogyott, már csak 21 km hatótávot láttam a kijelzőn, aztán már azt sem. Az E pirosra váltott én meg még fent csapatok a hegyen.
Rozsnyón van kút legközelebb, addig viszont lejt az út, csak elég lesz odáig. A-ban 80-nal elcsorogtam a kútig. Sima (7. kép).
18 óra volt ekkor, besötétedett, haza is kellene érni 22 előtt. Sajnos a Mecenéf Szomolnok Stósz szakasz így kimaradt. De az élmény megvolt Nyilas alatt.
Érdekes módon az alkaromban éreztem fáradságot. Sokat tekergettem és szorítottam a kormányt ma.
1150 km, 14,5 l/100km átlag
Közben meglett a 45k km. Éves szerviz következik.








Eljött egy újabb olajcsere ideje.
Költségeim:
- 5L Motul 8100 X-Power 10W 60 motorolaj: 18990 HUF
- Filtron OP520/1 olajszűrő: 1487 HUF
Km óra állása: 153692 Miles
Régi óra szerinti állás: 288776 Km
Motorgenerál utáni óra állás: 137901 Km (85688 Miles)
Következő olajcsere: 159906 Miles óra állásnál.


Jobb első ablakemelő szerkezetnek a bowdenje megadta magát, az ablak lecsúszott.
Magnetti Marelli ablakemelő szerkezetet vettem bele.
A cserét én oldottam meg kb 2-3 óra alatt végeztem vele, másodjára már gyorsabban menne.



Eljött az ideje az első kötelező szerviznek, kapott a Tonale friss olajat Selenia 0W20 Eco 2-t, új olaj és levegő szűrőt. Az átvizsgálás során mindent rendben találtak. (14100km.)
Ma megejtettük Győrben a Rieglernél a 60 ezres szervizt:
- Selenia Digitek 0W30
- Gyertya
- Hosszbordás szíj
- Levegőszűrő
- Pollenszűrő
- olajszűrő
Pénzről nem illik beszélni, de ha a végösszeget elosztom az idei évszámmal 139,3917984-et kapok.
- tankolások száma: 102 (ebből egy a vételkori teletank)
- km óra állás: 57.651 km
- életkor: 699 nap
- össz. menetidő: 826,42 óra (34,43 nap!)
- átlagsebesség: 70 km/ó
- tankolt üzemanyag: 4.602,82 liter, ebből 55,38 liter az első teletank
- átlagfogyasztás: 7,89 liter / 100 km
- üzemanyagköltség: 49,29 Ft/km
- átlagos napi futás: 82,48 km/nap
- mozgásban töltött idő: 4,93 %
Hazafelé vettük az irányt. A célpont a Stelvio, ott fogunk aludni!
Kb 200 km Svájcon keresztül, tele hegyekkel :-)
Osztottam-szoroztam és arra jutottam hogy elég lesz 15 litert tankolni az itteni 1,845€-s benzinből hogy átérjünk Ausztriába.
- I - CH határ most is néptelen, meg se kellett állni.
- Kissing Rocks (2.kép) - szerintem találó a neve
- A Majola hágóra nagyon durva szerpentin vitt fel (3.kép), a kilátó a hágó előtt felejthetetlen (4.kép)
- 1.815m Malojapass - már régebben jártunk itt, a város közepén van. Innen hihetetlen tájakon keresztül jutottunk el a
- 2.284m Julierpass-ra (5.kép)
- Sankt Moritz (6.kép) volt a következő megálló, főleg azért mert menet közben véletlenül kiléptem a google navigációból. Innen döglött az egész mert net nélkül semmit se csinál. A céges telóról meg központilag kilőtték a svájci mobilnetet. A progi indításakor újratervezne, de net nélkül ez nem megy neki. Régen el lehetett menteni az útvonalat, most már fejlesztettek rajta és nem lehet. Általában a hágókon se szokott mobilnet lenni. Továbbra is tartom hogy aki írta az még nem vezetett autót...
Szóval Sankt Moritz-ban egy tóparti csónakház-étterem kombó parkolójában sikerült szabad wifit találni és ott újra működésre tudtam bírni a guglit.
- 2.315m Albulapass - 7.kép
- 1.889m Ova Spin - Hágó
- 2.149m Ofenpass - Itt megebédeltünk (8.kép)
- 2.503m Umbrailpass - 9.kép
- 2.758m Stilfser Joch - (10.kép) Itt még van hó!
Itt végre felmentünk a Stazione di partenza funivia Stelvio-Trincerone felvonón. A felső pont 3.174 méteren van.
Maga a felvonó érdekes volt. Amikor megvettük a jegyet mondták hogy mindjárt indul felfelé, de még megvárnak.
A középső állomáson át kell szállni. Kérdeztük hogy mikor indul és melyik a kettő közül. Mondta a csávó hogy válasszunk! Beszálltunk az egyikbe, jött hogy akkor indulunk, csak az a kabin nem indult el mert a külső korlát nem zárt be. A vége az lett hogy akkor menjünk át a másikba. Azzal fel is mentünk. Fent szólt a csávó hogy ő most lemegy, de ha mi is le akarunk akkor érvényesítsük a jegyet lefelé és menjünk be a váróba, ezt ők lent látják és akkor feljön értünk.
Így is lett, csak még páran csatlakoztak hozzánk a fenti szálloda bárjából.
Nem volt nagy forgalom...
Leérve még csináltunk egy képet a 2.800m-es lévő Tibet Hütte mellett. Tudtommal ez a harmadik autóval elérhető legmagasabb pont Európában.
Most jött az esti kaland a Stelvión, de ez már másik történet.












A mai terv egy kirándulás lett volna a nyugati parton egészen a Mini Svájc-ig, de a jó időre való tekintettel a napot a medence partján töltöttük.
PHuBi is csak egy bevásárló kirándulásra lett elővéve.
Vacsora a szokásos helyen a szálloda szomszédjában majd egy kis sütivásárlás vele szemben.
Holnap indulunk hazafelé.






Egy laza nap a környékén, kb 100 km és sok-sok látnivaló.
Az első képen a tervezett útvonal, de csak nagyjából mentünk erre. Azzal kezdődött hogy az autópálya kihajtó zárva volt, úgyhogy egyet visszamentünk és máshol jöttünk le. Itt egy kicsit bonyadalmas lett a navigáció mert a google nem tudott a lezárásról és mindenáron arra akart vinni. Mentünk "toronyiránt" és meg is találtuk az első célpontunkat:
- 1.140m Passo di Agueglio - igazából semmi különös, meg se álltunk.
- egy kilátópont a tóra (3.kép)
Érkezés a partra a 4-es képen lévő úton.
- Orrido di Bellano - volt a következő állomás egy mély kanyonnal. Mákunk volt mert éppen elment egy olasz a parkolóból és mutatta hogy álljunk be a helyére.
- Cistercian Abbey of St. Mary of Piona - még egy a világtól elrejtett és csodaszép hely.
- Hotel Risi - másik lehetséges hotel volt a tóparton, aztán a másik lett a végén kiválasztva. Nincs rossz helyen ez se. Itt megkajáltunk a parti étteremben.
A következő látnivaló a Forte Montecchio Nord lett volna, de már "későre járt" így kihagytuk.
Fél 7 után értünk vissza szállodába.
Megvacsoráztunk a tegnapi helyen. Közben a tó északi végén eleredt az eső, emiatt mi láthattunk egy dupla szivárványt. Esti séta a tóparton és mára ennyi.











