Blog >> rozsda
Minden korábbi igyekezetem ellenére a kerékcsavarok vissza rozsdásodtak!
Lépnem kell valamit!
A jobb oldali küszöb illesztésnél elkezdett rendesen rozsdásodni, úgy hogy egy kis lakatos és fényező munka volt rajta.
Ha már én mostanában kevesebbet foglalkozom a géppel, azért "ő" úgy tűnik folyamatosan résen van. A beépített szervízesedékesség jelző újra működésbe lépett. :)
A kipufogóval kapcsolatban azt monda elég, ne tovább! Így úgy döntött hogy inkább végre szét esik!
Így is lett, Vasárnap este 2 utcával a lakhelyemtől a katalizátor mögötti összetételnél leszakadt a cső. Megálltam az utcában és otthagytam a kocsit.
Másnap szóltam Vittorio pajátsnak hogy levinném a műhelybe a kocsit, és riasztani kéne a kipufogós ismerősünket, azaz "Csöves Imit".
Kedden be is indult a munka.
"Csöves Imiről" tudni kell hogy saválló dolgokat hegeszt AWI-val, meglehetősen magas színvonalon. Gyakorlatilag bármit elkészít, csöveket, kipufogó dobokat, végeket, mindent. Természetesen nem ez a fő profilja, ez csak kiegészítés.
A terv az volt már régen, hogy újra kell tervezni a leömlők és a katlizátor közti csöveket, mert túl alacsonyan futottak, pótolni kell a hiányzó felfüggesztéseket, be kell építeni egy kzépső dobot mert inkább szerényebb hangot szeretnék, és akkor már egy új hátsó dob is illő lenne.
Nos ebből az első rész a bonyolult, ugyanis nagyon passzentos a hely, sokat kell számolgatni, méricskélni hogy kiadja. De a mesternek ez nem akadály.
Miután leszereltem a renszert, döbbenetes látvány fogadott, sokkal több helyen küszködött hiányosságokkal az egész mint gondoltam. Lukak mindenütt, gányolt varratok, kilapult cső, rozsda és sorolhatnám, de beszéljenek a képek helyettem.
Miután mára végztek én még maradtam és leküszködtem az összes tartó konzolt beleértve az üzemanyag szűrőjét is hogy elvihessem galvanizátatni őket.
Folyt. köv
Ma szép hangok jöttek menet közben a kocsiból. Aknára állás után kiderült, hogy alul az egyik pánt a rozsdásodás hatására elengedte magát. Sajnos a másik oldalt nem tudtam lehajtogatni -8 fokban, ezért csak visszatekertem. :-) Majd megyek a szerelőhöz és kicseréljük. Nem tudom mit tartott ott és mi az a pánt, de még a nevére is rá kellene jönni... :-) Bázzeg! :-D
Képeket nem csináltam, mert a rosszabbik tunning telefon van nálam és az nem erre való. :-)
Láttunk már elrettentő képeket 156-ról, aminek itt-ott szétmállot a fenéklemeze. Nos egy lehetséges ok, ha el vannak tömődve a vízkifolyók. Ekkor garantáltan megáll a víz (pára) a fenéklemezen, pontosabban a zajcsillapító szövetben.
Azt javaslom mindenkinek, hogy vessen egy pillantást a padlókárpit alá. Ez tekinthető szerintem a karbantartás részének is.
A kifolyók amúgy önmagukban is hajlamosak a rozsdásodásra, a kis "fül" miatt. Ennek éles peremei vannak, amit a legnehezebb rozsda elől védeni. Megkockáztatom: nincs olyan 5 évnél idősebb 156, aminek ne rozsdásodnának ezek. És a barna pestis csak terjed... Aki nem hiszi, nézze meg alaposan a saját autóján! (A látszólag épnek tűnő gyári alvázvédelem ne tévesszen meg senkit. Ez alatt könnyedén lehet akár nagyobb felület is rozsdás.)
Ha még nincs előrehaladott stádiumban a (nem látható) rozsdásodás, akkor a rozsdát belülről is lekaparva több réteg spec. festék, illetve repedezésre nem hajlamos (!) alvázvédős kezelés javallott. (A szerekről már írtam korábban.)
És akkor azt javaslom "vesszünk el a részletekben"!
Az első képeken látszik, hogy egyik vízkifolyó sem látszik. Ez elgondolkodtató, mert alul viszont ott vannak. Akkor mit csináljon szegény kicsapódott pára? Jobb híján a szövetben fog lakni.
Tehát kiderült, hogy Giovanni egyrészről bőkezűen járt el a bitumenes pisztollyal, másrészről nem hatották meg a víz kifolyására elhelyezett nyílások...
Úgyhogy egy kés(nek látszó tárgy) segítségével lejjebb ástam. És a nyílásokat is megleltem. Némi rozsda társaságában persze. Környezetükben lekapartam a bitument (elég ragaszkodó típus), majd rámentem a Dremelemmel (ami nem is Dremel, hanem Kinzo) és fémtisztára csiszoltam a környezetüket. Szerencsére nem szükséges 100%-osan letisztítani, mert a használt festék egyben rozsdaátalakító is. Annál fontosabb azonban az alapos zsírtalanítás. Ezekután felkínáltam a nyílásoknak, hogy majd a Viktória Beken titeket. De nem hitték el, úgyhogy megtettem helyette. Ezt pedig Ti nem fogjátok elhinni, merthogy kép még nem készült erről. Majd a második réteg felvitelekor bepótolom.
Sajnos nincs siker áldozatok nélkül. A hangszigetelés és főleg annak bitumenbevonata, nem viselte túl jól a műveletet. Úgy döntött részlegesen feloszlatja a testületet magát. De sebaj, majd pótlom a hiányt. (Ha vkinek van ötlete, honnan szerezhetnék be ilyen zajcsillapító anyagot, akkor szóljon! Előre is köszönöm! Ha esetleg bontásból maradtak meg foszlányok, azok is jöhetnek.)
További áldozat lett a Ketteske. Sajnos esetében a rozsda nyert. Ezt a fület vmivel pótolni fogom.
Kb. a hátsó ülések alatt, volt mindkét oldalon egy kis rohadás...Az alvázvédő eltávolítása után látszott igazán hogy jóval nagyobbak a foltok. Volt kb. 3 helyen közel tenyérnyi folt, közepén ujjnyi lyukkal, valamint 2 kisebb felületi folt. Ki lett lakatolva, üregvédőzve és kapott alvázvédőt.
Mivel Marklar kolléga igen sokszor rémisztget a bontott 155ök hátsó lökős által takart sárvédőrészének rémképeivel, gondoltam rászánom magam megnézem mi lehet ott. Hát... azért ez a két karosszéria elem egymásra "vasalása" nem tűnik egy okos ötletnek...:( látható, h az alsó szépen el kezd korrodálni, és amire a felszínre ér addigra tképpen már mindegy. Pesze lekezeltem , amennyire tudtam (az eddig látott képekhez képest nem durva), de tartós megoldást csak egy komoly lakatolás nyújthat...
Régebben már írtam az üregvédelem fontosságáról.
Itt a bizonyíték:
Így jár szegény küszöb, ha nincs megfelelően konzerválva: (első kép)
(Természetesen ez nem a 156 küszöbe. Hanem a Fiat-omé. :)
És így néz ki, ha szépen egyenletesen befutja a jó kúszóképességű üregvédő anyag: (második kép)
Egészen meglepődtem, hogy az olaszok kivételesen mennyire használható kontroll-lyukat készítettek a küszöbök hátsó sárvédő felőli oldalára. Még endoszkóp nélkül is ilyen jól látszik a belvilág.
Még annyit szerettem volna itt megemlíteni, hogy az imént leírt lengőkarcsere igen jó alkalom volt a tornyok bevonására is. Természetesen itt nem a képlékeny állapotban maradó zsírt használtam, hanem a PermaFilm-et, aminek a külső rétege enyhén kikeményedik. (Ehhez részhez nem lehet hozzáférni, csak ha ki van véve a lengőkartartó szerelvény is.) Szóval ez is megtörtént, kis lépés az emberiségnek és egy apró pofon a fogyasztói társadalomnak. (Csöri mesterék szerencsére megtűrték festegetésemet. :)
A kép a kedves olvasó fantáziájára van bízva, merthogy nem készült. (Nem akartam összekenni a telefonomat. Vagy csak lustaságból. Vagy is-is.)
Megjött a húsvéti nyuszi, ugyanis tegnap két hét után kész lett a vasam! Elvittem egy karosszériáshoz, mert a jobb hátsó sárvédő elkezdett hírtelen elég rendesen rozsdásodni! :-( Meg ha egyszer már ott volt, akkor mondtam neki, hogy nézzen át rajta minden zeg-zúgot és ha rozsdát lát, akkor azt is javítsa ki! Az én szemszögemből nagyon siralmasan nézett ki a dolog, de a fickó azt mondta, hogy nem vészes! Személyesen még nem ismertem, az egyik munkatársam ajánlotta, hogy nagyon jól dogozik! Viszont én az előző póruljárós karosszériajavítós esetem után minden ilyen "szakemberrel" szemben bizalmatlan vagyok! Ezért is szedtem ki sajátkezüleg mindent az első ülésektől hátrafelé! Szorongással és izgalommal telt el a két hét, aztán amikor megláttam a javításokat nagyon megkönnyebbültem! Nagyon szépen megcsinálta az ember, kijavította az előző javítások hiányosságait és lekezelte azokat is! Meg vagyok elégedve!! :-))
Most következhet a sárvédő fényezése! :-)
Tervezem, hogy a közeljövőben megadom az autónak, amire a karosszéria még a waxolásnál is jobban vágyik: az üregvédelmet.
Ez egy olyan pont, véleményem szerint, aminek a jelentőssége a legtöbbek számára nem ismert. Egy régebbi autónál inkább magától értetődő, de sajnos az újabb, galvanizált karosszériás autóknak is szüksége van erre. Német nyelvű kereséseim azt a meglepő eredményt adták, hogy pár éves autóknál is megjelennek buborékok az ajtók belső szegélyeinél. (Mercedes, BMW, Mazda, Honda, stb.) Ez pedig egyértelműen az üregvédelem hiányát jelenti. (A gyártóknak persze nem érdeke örökéletű autókat gyártani. De azért ezen a ponton nem kéne spórolni.)
A lényeg tehát, hogy mihamarabb igényes üregvédelmet kapjon az autó. Ez egy időigényes és komplikált művelet, semmiképpen sem lehet egy délután letudni. (A kárpitelemek leszerelése önmagában ennyi idő.)
Egy igényes üregvédelem a következő lépésekből áll:
- rozsdapassziválás (bizony, a "hajtásokban" megáll a nedvesség és megindul az oxidációs folyamat)
- passziváló kimosása bő vízzel egyes szerek esetén (Ez nem káros, sőt, szükséges! Persze arról gondoskodni kell, hogy legyen megfelelő szellőzés a száradáshoz.)
- üregvédő felvitele
Passziváló anyagnak valószínüleg a Fertan nevű szert fogom használni. (Németországban ez a legelterjedtebb.) Általános rozsdapassziválásra egyébként a Korant nevű _hazai_ szert ajánlom (Ferrokémia szövetkezet, Bp.!). Utóbbi nem csodaszer, de pl. egy tisztességes kezelés (csiszolás, festés) előtt mindenképpen jó átmeneti megoldás bármilyen rozsdásodó ponton. (Ez a pont opcionális. Tehát nincs mindig szükség rá.)
Az üregvédő anyagok között az európai irodalom és a tapasztalatok szerint a legjobb, legtartósabb hatású egy minőségi üregvédő-zsír. A különböző waxok csak látszólagos védelmet nyújtanak, ugyanis az oldószer elpárolgásával repedések keletkeznek. (Motip és társai kerülendőek.) Jó védelmet nyújtanak a speciális olajok is, de ezek nem olyan tartósak, rendszeres ellenőrzés/utánkezelés szükséges.
A zsír hátránya, hogy felvitel előtt minimum 80 fokra kell melegíteni.
A jó üregvédő szereket egyébként a kedvező kúszási tulajdonság teszi jóvá. Ez a nagy különbség egy waxxal szemben... Nagyon kevés olyan üregvédő wax létezik, ami ér is valamit!!!
A zsír felvitelhez leginkább kompresszor, nyomás alatt lévő tégelyes pisztoly és speciális szonda szükséges. Körülményes, de állítólag ez a nonplusultra e téren.
Az üregvédelmet magam szeretném csinálni, ha sikerült beszereznem a szüks. anyagokat és eszközöket. Az eredményről írni fogok...
A másik fontos művelet az alvázvédelem. Erre is vannak ma már 1000x jobb szerek, mint az ősrégi bitumen alapú és az elterjedt PVC alapú (rücsi) anyagok.
Itt jegyezném meg, hogy pl. a 156-nál alkalmazott alvázvédő nem túl jó minőségű. Lásd köv. pont...
Mindkettő nagy hátránya, hogy sérülés esetén bemegy mögé a víz és ott háborítatlanul dolgozik. Az előbbi szer "aktiválható" és feljavítható Fluid Film Liquid-del. Ez kiegészíti és valóban hermetikusan záróvá teszi. Még jobb eredményt ígér a Perma Film. Ez - sós víznek ellenálló - szer, ecseteléssel vihető fel az alvázra (akár régi alvázvédőre is), illetve a kerékjáratokba. Jómagam is ezt fogom használni mindkét autómon. (Gyárilag PVC van az Alfán is, és tapasztalatból tudom, hogy csak látszatmegoldás...)
(Leszögezném, hogy semmilyen kapcsolatban nem állok az itt említett szerek gyártóival, kizárólag az interneten* talált véleményeket osztom meg ilyenmódoni Veletek.
*: Nagyon sok témábavágó német fórum létezik. És ebben tényleg maximalisták és precízek... És oldtimerből is jócskán akad odaát.)
Legközelebb ejtek pár szót a korszerű alapozókról...
Update: Csikósék is rákaptak a MS zsírra!! B)