Blog >> 156
345 000 km
...annál lényegesen jobb, mint volt. Nem véletlen, hogy március óta nem született egyetlen egy poszt sem, hisz a nálam töltött három év alatt amolyan "tojotává" forrta ki magát a 156-os. Még mielőtt vendettába kezdenek a valódi hithű Toyotások leszögezem, hogy nem véletlen az idézőjel. Csak amolyan "azéntojotám" lett a szarolasz. Jön, megy, dudál, világít, teszi a dolgát ahogy kell, de azért akadt egy pár apróság amitől egy igazi Corolla tulajdonos eret vágott volna, én viszont örömmel nyugtáztam: "ja csak ennyi"? Feltűnt például, hogy egyre kelletlenebbül dolgozik a hátsó ablaktörlőmotor, míg végül egy esős áprilisi estén úgy nem gondolta, hogy csigatempóval elvánszorog a 12 órás pozícióig, majd megáll teljesen függőlegesen. Onnan pedig se jobbra, se balra nem volt többet hajlandó kitérni.
Mivel egész jól megvagyok nélküle, így az EGR eltávolításhoz hasonlatosan ismét az autóiparban oly divatos irányzat, a súlycsökkentés áldozata lett az ehhez kapcsolódó alkatrészkupac. Kibontottam az egész miskulanciát a csomagtérajtóból, majd egy 35mm-es gumidugóval beragasztottam a helyén tátongó lyukat. Nem utolsó sorban sokkal jobban is tetszik így...
Aztán a pandémia közepén (igaz már egész régóta gyanús volt) feltűnt, hogy a McDrive-ban állva (a nagy #maradjotthon ideje alatt szinte semmi más opció nem állt rendelkezésre a szép kártya felhasználására, így be kell vallanom, hogy bizony áldoztunk néha ily módon - szigorúan este 21 óra után - az "egészséges életmód" oltárán) felmegy a vízhőfok egészen a 100-as jelig, anélkül, hogy a hűtőventillátor bekapcsolna. Másnap kiszereltem az ellenállást, s a fenti képen is látható nem túl bizalomgerjesztő látvány fogadott. Rendeltem egy újat, kicseréltem, s visszatért az 1-es fokozat - azóta klímázás közben sem ordít állandó jelleggel ki-be kapcsolgatva a 2-es fokozat.
Mivel ezeket leszámítva tényleg semmi nem jött elő a Toy...akarom mondani az Alfán, így rászántam magam egy az E39-en annó elvégzett low budget állagmegóvásra, immár tanulva az akkor elkövetett hibákból is. Leginkább a küszöbökön, és a motorháztetőn levő festékfolytonossági hiányoktól akartam megszabadulni, de elkapott a gépszíj, és festegettem még imitt-amott, amitől a végeredmény meg olyan lett, amilyen...
Első körben kaptak a rozsdás részek Brunox rozsdaátalakítót, majd cinkes rozsdagátló alapozót és jó vastagon alvázvédőt. Egy hét száradást követően erre fújtam a színt, és a lakkot. Sajnos a rücsi azon egyenetlenségeit, amiket a fekete szín jótékonyan elrejtett, azt a csillogó ezüst most kiemeli, de kellő távolságból és hunyorítva azért elfogadható. Ami viszont sokkal fontosabb, hogy van rajta anyag rendesen, s már nem a pőre lemez kapja a külső behatásokat.
A motorháztetőn kicsit fillerezni és csiszolgatni is kellett, hogy a körülményekhez képest sima legyen a fényezendő felület, ami a legvégén össze is lett polírozva, így a színeltérést leszámítva egész egységes lett a végeredmény. Szép ugyan nem lett, hisz ahhoz telibe kellett volna fényezni az egész motorháztetőt, de annál jobb, mint volt, s remélhetőleg rozsdásodni sem fog.
Mivel facelift-es modell (még ha csak másfeles is), színrefújtam az eddig fekete ködlámpakereteket, majd hogy jól megzavarjam a díszléctrollokat (az igazság persze az, hogy így sokkal jobban elrejti a felületi hibákat), az eddig színrefújt díszléceket feketére festettem, mint ahogy az a ráncfelvarrás előtti példányok esetében volt. Tartottam tőle, hogy vállalhatatlan lesz, ha az olasz designerek által megálmodott konzisztenciát megbontom, de a végeredmény meglepően jó lett.
Valahol itt kapott el a gépszíj, s ha már lúd, legyen kövér alapon lefújtam a tető első, mára teljesen lepattogzott, lakkhiányos részét is. A végeredmény annál lényegesen jobb, mint volt, de erre is igaz, ami a motorháztetőre - így részben javítva azért látszik az eltérés...
Végül előkerestem a még annak idején a Suzukira vett (hú te jó ég milyen régen volt az) kipufogóvéget. Anno túl nagy lett, de a Toyot...akarom mondani az Alfára pont passzol a 60-as vég. Kicsit kellett ugyan vágni a gyári végből, hogy kellően beüljön a lökhárító alá, de megérte, mert a végeredmény kimondottan tetszetős lett.
Ha így folytatja, akkor csak a jövő áprilisban esedékes műszaki előtt kellene a két hátsó lengéscsillapítót kicserélni - mielőtt még leszakad róluk a rugótányér - mert elég rozsdásak a kényes részen. Ettől függetlenül tudom, hogy előbb-utóbb kigyógyul a skizofréniából, s újra Alfaként fog viselkedni, kiharcolva a neki járó figyelmet...
Páromtól kaptam ajándékba 🙂
Tervezve volt néhány dolog cseréje az autón:
- Futómű kopog elől, stabrúd vagy alsó lengőkarok okozzák a hangot
- Kuplungot nagyon nehéz kinyomni
- Fékek nem fognak úgy, ahogy az elvárható lenne
- Első fényszórók csúnyák
- Szelepfedélnél szivárog az olaj
- Utólagosan beszerelt motorolaj előmelegítő cucc kiszerelése
És akkor nézzük, hogy mi történt:
- Elől az összes lengőkar és stabilizátor cserére szorult. Alsó és felső lengőkarból TRW, stabilizátorból Lemförder, stabrúdból pedig gyári került beszerelésre. Hátsó futóműben a bal hátsó lengőkar szilentje ki volt kopva, a jobb oldali lengőkar pedig meg volt hajolva, ezek helyére Vema került.
- Kuplungból gyárit kapott, cserélve lett a munkahenger is. Beszerelésre került a Q2 torsen sperr differenciálmű, ehhez kellett még 2 csapágy is. Főtengely szimering is cserélve lett.
- Előre felkerültek a korábban a TS-hez vásárolt 330-as CrossWagon féknyergek. Előtte átfényeztettem őket a Bányai’s Garage által az O.Z. Superturismo LM felnikkel együtt. A felnik matt grafit színt kaptak, a féknyergek pirosak lettek. Féktárcsákból Brembok kerültek fel előre is és hátra is, a fékbetétek gyáriak.
- Első fényszóróból volt itthon 1 pár gyári xenon, ezeknek a belsejét kellett festeni feketére és az egyiknek a házát javítani is kellett. Xenon izzókon kívül a többit rendelni kellett bele. Xenon lámpa csatlakozóm volt itthon 1 pár, plusz az eredetileg az autóban levő fényszórókat felhasználva donorként csináltam átalakító csatlakozót halogénről xenonra. Így nem lett megvágva a gyári kábelkorbács. Oldal indexet kapott fehéreket és gyári új ködlámpák is be lettek szerelve.
- Szelepfedél tömítés cserélve lett mindkettő, Victor Reinz. Ki lettek cserélve a króm szívócsövek szebbekre, mint amik az autón voltak. Ezen is vannak halvány pöttyök, de legalább nem barnák.
- Előmelegítő cuccos kiszerelésre került.
- Rendelve lett néhány patent, ami a TS-nél is jól jön
- Cserélve lett a váltóolaj és a fékolaj
Talán nem hagytam ki semmit. És akkor most jöjjön az, ami még hátra van:
- Nem GTA-ba való hűtő van benne, hanem valamivel kisebb
- Egyik vízcső az eredeti fém helyett gumira van cserélve
- Küszöböknél van némi rozsda
- Első leömlő kifúj, cserélni kell
A javításokra a Csörgő Autószerviznél került sor.
Km: ~192.600
Egy ideje már foglalkoztat a dolog, hogy az amúgy is rég kiiktatott és egyébként minden szerelés alkalmával csak útban levő teljes kipufogógáz visszavezető rendszert - a Marco műhelyében is látható módon - eltávolítsuk a motorról. Értem ezalatt a szelepet, a csöveket, és magát a hőcserélőt is.
Így került egy-egy fémdugó a kipufogócsonkba és a pillangószelephez a szívócsonkba, az eltávolított hőcserélő miatt pedig egy sima gumicsővel lett összekötve a motor elején futó fém vízcső és a termosztát. Összességében elég tetemes mennyiségű - az amúgy is lefalazott EGR miatt teljesen felesleges - alkatrészektől sikerült megszabadítani a motort, jelentősen javítva evvel az egyéb alkatrészekhez történő hozzáférhetőséget.
Kicsit tartottam tőle, hogy a hőcserélő kiiktatását követően esetleg nehezebben melegszik majd a motor, de semmi változást nem vettem észre, pedig a héten még havazott, s elég hideg volt kint.
Péntekre aztán visszatért a tavasz, így feltettem a nyári kerekeket az autóra.
Januárban szereztem egy rendkívül fantáziadús névre keresztelt Proracing CR1 (CR, mint common rail) tuningboxot. Soha nem voltam híve az ilyesfajta teljesítménynövelésnek, hisz egy rendesen padon megírt szoftvernek ez a nyomába sem érhet, de mára a kettő közti árkülönbség, és a kíváncsiság miatt mégis úgy döntöttem teszek egy próbát.
Ennél megfelelőbb pillanat úgysem lesz a 156-os életében, hisz relatíve új a kuplung, a vezérlés, jó a befecskendező rendszer, és újak a hajtókarcsapágyak is. Adott tehát egy elég masszív, mára a hozott problémáktól egészen jól megszabadított hajtáslánc, így elméletben ezeknek bírniuk kell a "plusz lóerőket" (az ígéret 135Le, és 325Nm a gyári 116 és 275 helyett).
A fenntartásaim abból erednek, hogy ezek a plusz lóerők mindösszesen a ECU üzemanyagnyomás értékeivel történő játszadozásból fakadnak (ergo nyilván nem túl kifinomult), hisz tulajdonképp a gyári üzemanyagnyomás érzékelő jeleit módosítja a kütyü. Bekötése emiatt pofon egyszerű, a kapott vezetékköteg anyás végét az érzékelőre, az apásat pedig a motortéri kábelkötegbe kell csatlakoztatni (a kettő közt meg nyilván ott a tuningbox), s bár magam sem hittem, de valóban már az első méterek megtételénél érezhető, hogy jobban megy az autó, s ami miatt én elsődelgesen belevágtam, hogy alacsonyabb fordulatszámokról is sokkal finomabban indul meg, nincs remegés. Így kicsit több, mint 2000km tapasztalatával már bátran állítom, hogy működik a dolog. Persze nem ettől leszel a gyorsulási versenyek sztárja, de valamennyit valóban nőtt a teljesítmény, melynek következményeként sokat javult az autó vezethetősége is - a tartósságra meg majd úgyis csak az idő tudja megadni a választ - szóval egyelőre tetszik, marad a cucc (nem utolsó sorban ha az utód szintén 1.9, vagy esetleg 2.0 JTD lenne, úgy pillanatok alatt átszerelhető abba is).
Aztán ha már a hónap elején átléptük a 340 000-dik kilométert, a héten sort kerítettem az autó időszakos szervizére, melynek keretein belül kapott új olaj, üzemanyag, levegő és pollenszűrőket, valamint olajat. Eközben tűnt fel, hogy a már ragasztgatott levegőcső (a légszűrő és a turbó között) ismételten kilukadt, ahol könnyedén szűretlen levegőt (és falsot is, hisz a MAF után van a rendszerben) szív a motor.
A bontott valószínűleg pont ugyanolyan öreg már, mint ami benne van, utángyártott pedig nincs elérhető a hazai alkatrészboltokban, így Lengyelországból sikerült összevadászni egy új, kisipari darabot. Ebből kifolyólag annyira azért nem méretpontos a dolog, de még bőven a beszerelhető kategória.
Tegnap erőt vettem magamon, és nekiláttam a cserének, ami meglepően simán, és relatíve gyorsan ment. Ennek ismeretében kár volt eddig halogatnom dolgot, már rég kicserélhettem volna...
340 000 km
Mivel a gyári GTA kormány elég szép állapotban van, úgy döntöttem, hogy veszek egy másik gyári új bőr kormányt, ne az eredeti kopjon. Majd talán egyszer visszakerül, majd talán ha oldtimer lesz belőle.
Az újat a fiatalkatreszek.hu oldalról rendeltem, multikormány gombokkal együtt volt 31.600 Ft.
Az eredeti kormányban pedig kicseréltem a multikormány gombokat, szintén a fiatalkatreszek.hu-tól, 15.000 Ft-ért.
Volt itthon 1 pár gyári új ablaktörlő lapát, úgyhogy megkapta őket a GTA.
Kicseréltem a pollenszűrőket. Nem volt vészesen koszos, de nem tudtam, hogy mikor volt utoljára cserélve.
