Kihasználtam a száraz meleg áprilisi időt és elvittem a Q-t egy szlovákiai túrára a gyári szerelésű, kopáshatáron lévő gumi utolsó tizedmillimétereinek elmorzsolásához..
Emellett egy olyan útvonalat is szerettem volna találni, amely összeköti a korábbi bevált helyszíneket a márciusban felfedezettel.
Ehhez összeállítottam egy ígéretesnek tűnő útvonaltervet.
Itthoni szakaszt gyorsan le akartam tudni, hogy a kinti utakra több idő maradjon.
Cél Bánréve. M5-M0-M31-M3-21-23-25-Ózd. Ózd előtt még mindig le van zárva a 25 egy szakasza, így Bekölce felé kellett kerülni.
Bánréve után Tornalja, Deresk (1. kép), Szirk (2.,3. kép), Turcsok, vissza Szirk, majd ismét Turcsok párszor.
Székesfehérváron volt programom és úgy alakultak a dolgok, hogy a Q-val tudtam menni. Az autópályákat ezúttal elkerültem. Kellett valami izgalmasabb útvonal.
Reméltem, elég meleg lesz a Pirelliknek, de sajnos odafelé 8-9 fok kevésnek bizonyult. Be kellett érnem egy szolid tempós Bátaszék - Bonyhád oda-visszával.
Vissza úton már melegebb volt, 12-15 fok, napsütés. Ekkor már jobban működtek a gumik. Megálltam Dégen a kastélynál szusszanni, majd irány a dombság. Kurd után Lengyel felé remek út vezet a dombon át az erdőben. Egyedül a fehér aszfalt rondít bele az összképbe. Nagyon csúszós.
Egy útja éppen 300 km felett volt. Távban és időben is hosszabb, mint pályán. De pont ez a plusz adja az élményt és a szabadságot.
A mostani túrát novemberben szerettük volna megejteni, de nem adódott olyan szerencsés együttállás, mint egy éve.
Ahogy a rossz idő ősszel, úgy jött hamarabb a jó idő is.
A februári tavasz láttán Kornél barátom ocsúdott fel hamarabb. Menjünk a hegyekbe, ott is tavasz van már.
Egy ilyen hívásra nem mondhatok nemet. Titkon én is vágytam már erre, de aktuális már a vezérlés cseréje és nyugodtabban keltem volna útra utána.
Ennyit még csak kibír - gondoltam. Elárulom, kibírta.
Rétságra beszéltünk meg találkozót, de már az M0-án sikerült összefutnunk. Egy 156 üdítő látvány, mind követve, mind a tükörben látva. Most én mentem elöl. A forgalmi vizsgámon egy megjegyzése volt a vizsgabiztosnak, használjam gyakrabban a tükröket. Ezúttal nem lett volna panasz.
Kornél gondosan készített itinert, én meg letöltöttem a térképet, hogy offline is meglegyen.
Arrafelé az út minősége hasonló a magyar utakéhoz. Az első igazán élvezetes szakasz Selmecbánya után következett. Teplafőszékelyen lehúzódtam egy buszmegállóba bevárni Kornélt. Te, ez olyan jó, menjünk még egy oda-visszát! Kettő lett belőle.
A szakasz 2 részből áll. Az első a dombokon át vezet. Kanyarok sokasága jelentős szintkülönbséggel. Többségében beláthatók. A második rész a völgyben csörgedező patak mellett visz egy erdőben. Kanyarok szépen összefűzve jó ritmusban, néha megtörve egy nagyobb fékezést igénylő szűkebbel. Itt vizes volt az aszfalt, mégis olyan tapadást adott a PS4, hogy csuda.
Az út további részén felfedező céllal végigmentünk. Már úgy tűnt, nem lesz izgalmas szakasz.
Így Magasmart után ismét Selmecbányát céloztuk be, hogy még egy kört menjünk megkoronázva a napot. Az oda vezető út tartogatott még izgalmakat.
Az 524-es út zseniális. A bükkihez tudnám hasonlítani, csak jobb aszfalttal. Az egyik emelkedő szakaszon az autó ereje odalett. Biztosan meredek - gondoltam. Visszakapcsolok, fura a hangja is. 5000-nél nem forog többet csak morog. Melegszik. Közben Kornél utolért, ajaj, nem az emelkedő a ludas. Mi lehet ez?
Megállok, nézegetem, üresben pörgetem, működik. Elindulok, kisvártatva ismét erőtlen, kelletlenül forog, melegszik. A Selmecbánya - Teplafőszékely szakaszt végigküzdöm oda-vissza. Nem az igazi. Előzni sem tudok.
Megállunk, tanakodunk, furán szól a kipufogó. Belenézünk, eltömődött. Tele van a cső üveggyapottal. A dob belseje szétesett és a hangtompító tömés elszabadult, elzárta a gázok útját. A helyszínen talált fémszalaggal elkezdtem kipiszkálni. Némi perforált csődarab kíséretében két maréknyi gyapotot kipiszkáltam. Talán jó lesz. Indítás után egy focilabdányi pamacs távozott kisebb robbanás hangjának kíséretében. Gyerünk haza.
524 este, autók nélkül már száraz aszfalttal zseniális.
Hazafelé Lajosmizse felé ismét eltömődött a dob. 3000-nél többet nem forgott a motor. Mennyi cucc van ebben? Pihenőben piszka után indítás, focilabdányi nagy durral, usgyi tovább. Szuper nap volt.
Másnap szemügyre vettem a dobot. Jól felpuffadt a nyomástól. Jó, hogy nem nyílt szét. Több helyen kifúj. Talán az összes tömés kijött belőle. A legolcsóbb utángyártott dob volt 5 és fél éve. 60 ekm-t használtam. Csere lesz. Itt az alkalom egy rozsdamentes CSC hátsó dob beszerzésére.
947 km
272875 km
Az utóbbi időben keveset használtam az autót. Az enyhe idő miatt a kerékpárt preferáltam.
Tavaly túra sem volt vele, na de majd vasárnap :)
Fel is raktam a nyári kerekeket.
271928 km
Ezek az olaszok még egy gumit is milyen gyönyörű hangzású szavakkal tudnak elnevezni.
Lassan elkopiknak az első szerelésű gumik. A hátsónál belül már kopásjelzőn fut, az elsőkben még van 0.5 mm :D.
AR gumik beszerzése a Q csoport tapasztalatai alapján nehézkes, az elsőké különösen. Egy ideje nézegetem a kínálatot és az übbepek előtt feljött egy találat. Minden paraméter stimmelt. Érdeklődtem a gyártási idő felől: ha 3 évnél idősebb, azt jelzik, pontosabbat nem tudnak mondani. Szóval lutri, de 14 napon belül indoklás nélkül visszaküldhető. Megrendeltem.
Elég spéci gumi, kis szériás gyártás, gondolom évente egyszer állítják rá a gyártósort. Amit akkor kiadnak, azt lehet vásárolni. A hátsó 1 éves lesz, amikor használatba veszem, az első friss gyártás. Ha tavasszal veszem is ezt kaptam volna. Talán a hátsóból lenne áprilisban friss, de így is hamarabb kopik el, mint hogy megöregedne.
Hasznos profil csupán 5 mm!
Egy túrát tavasszal még lenyomok a használt gumikkal, hogy kimaxoljam az élettartamát. De szépen teljesített eddig is, 32 ekm-nél jár a számláló.
Készítettem egy videot, milyen az autó hangja: indítás nyitott kipufogó szelepekkel.
Szokásos októberi kiruccanás a szolnoki vasútmodell kiállításra csodaszép napos időben.
Kipróbáltam, milyen a sebességhatárokat betartva közlekedni. Tempomat szigorúan 90/50.
Forgalom csekély, előzni alig kellett, nyugisan csorogtunk. Fogyasztás rendkívül kedvező, de így közlekedni unalom. Azért a gyerekekkel elszórakoztattuk magunkat a 2x2 óra alatt.
Visszafelé a Szeged tábláig 7.3 volt, a városban ment fel 7.4-re :)
Hogy ez mennyire nem átlagos használat, mi sem mutatja jobban, hogy induláskor 239 km-re elegendő benzint írt a fedélzeti, érkezéskor (264 km után) 95 km-re elegendőt.
Mi lehetne jobb egy túránál péntek 13-án? Ha az autón ott díszeleg a négylevelű, baj nem történhet.
Vágytam a hegyekbe, nekem ez a drogom. Egész héten naponta többször néztem az időjárást a rózsnyói térségben. A péntek ismét jónak ígérkezett. 22 fok, száraz.
Csütörtökön megvolt a kötelező szerviz, hadd lássa az új olaj, mi vár rá. Döntöttem, megyek.
A múlt pénteki túra legjavát szemeztem ki ez alkalommal. Szirk - Turcsok - kőbánya, Krasznahorkaváralja - Dénes - Szomolnok - Stósz.
Induláskor ismét időjárás szemle. Hoppá, éjszaka esett a hegyekben. Fenébe. Nem sok esett, de hiába a 22 fok az árnyékos helyeken bizony vizes lesz az út. Ha most mégsem megyek, talán idén már nem lesz alkalom. De ha vizes, fújhatom a tapadást. Sebaj, ideje szintet lépni. Lássuk, milyen kezes a Giulia!
Odafelé rövid úton, spórolósan. M5 - M31 - M3 - 21 - 23 - 25. Tarnalelesz után azért melegítésképpen kicsit nyomtam, de a fehér aszfalt a mumusom, ott csak óvatosan.
Ózdon tankolás (342 km, 32 l), ebéd. Bánréve - Tornalja utána ráhangolódás Gömörfalva - Deresk - Gömörrákos szakszon ezúttal D-ben. Ez nyitottabb táj, javarészt száraz volt az út, lehetett nyomni, de Race-t nem kapcsoltam.
Az 526-on Rákostól Szirkig túl kell élni. Olyan szar az út, mintha itthon mennék egy mellékúton. Na de az elágazás után kezdődik a móka. Bal jobb bal felfelé, be az erdőbe bukkanó, vizes, bassza meg, vissza a tempóból, de Race marad.
Út mellett lézengő emberek, faluban pár gyerek, integetnek. Száraz, nyomás fel a hegyre. Éles visszafordítók, pár egyenes szakasz, enyhe ívek, árnyék és napsütés váltja egymást. Ennek megfelelően vizes és száraz foltok az úton. Tapogatózom, hol a határ? A buszmegálló után széles aszfalt, van hely, nedves, ne szarakodj Laci, padlógáz. A balos visszafordítót úgy sikerült bevenni, mint a nagyoknak. 2-ben kanyar közepén nagy gáz, kitört jobbra, finom kormánymozdulat, tartva, kilinccsel előre, lágyan egyenesbe, 3, jön a jobbos az előző mintájára. Mire jó a vizes aszfalt :D
Turcsok után (keleti oldal) komolyabb víz volt az erdőben. Votl kanyar, ahol a lendülettől indult a fara. Az eleje viszont tapadt, az autó játékosabb lett, ficánkolt. A gázzal csínján kellett bánni. Kőbányánál fordultam vissza. Ott minden száraz, lehet gyakoroloni a gyorsulást.
Több autó volt, mint egy hete, kb. 4 :) Előztem egy nénit felfelé vizesen, riszált a segge. Kormánnyal lekövettem, de szerintem ez a difi beleszól. Nagyon kezes. Hajtűknél kilinccsel előre, nagyon adja.
3x tettem meg a szakaszt oda-vissza. Bal lábbal fékeztem legtöbbször, remekül irányítható az autó. Bal a féken, jobb a gázon, azonnali reakció. Azért a beszarásjelző villogott, amikor fejben összekevertem a lábaim és a gázt nyomtam fék helyett :S Ha a pedál fölött tartom a bal lábam, hamar elfárad. A hátsó combizmom be akart görcsölni párszor.
Közben Szirknél közönségem lett. A gyerekek kiültek az út mellé és integetve ugrálva üdvözöltek újra és újra. Az erdőben diót szedegető férfi is integetett, taposott a lábával, hogy nyomjam neki. Kapott is egy riszálást. Ácsi! Ne most dobjam el, közönség előtt. Közben száradt az aszfalt, fogyott a benzin, irány Rozsnyó.
526-on mentem tovább Csetnek irányába. A vonalvezetés kiváló, Rákos - Nandrás között az aszfalt lehetne jobb. Az egyik balosban valami leért.
Csetneknél Restér felé kerülve mentem Rozsnyóba. Tankolás (52 l) után a cél Stósz.
Dénes felé felfele egy Passat nem akart elengedni. A hanghatások és a közeledés nem győzte meg. Sajnos az út keskeny, balról szalagkorlát, ha nem húzodik le, nem férek el. Anyád. Hopp egy rés, megvagy! Dudál, villog, magában forrong. Mi szükség erre?
Szomolnok felett a kápolnánál megálltam egy pár kép erejéig. Utána tovább Stószra, majd onnan vissza Krasznahorkaváraljára. El is telt az erre szánt idő, de ha már itt vagyok még egy Dénes oda-visszát csak megyek.
Dénestől felfelé elképesztő. Amit a kocsi produkál, megunhatatlan. Bal hajtű 2-ben, nagygáz, kis risza után betapad, préselődsz az ülésbe, 3, fék, 2, jobb hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, enyhe balos, fék 3, 2, jobb hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, 5, fék, 4, 3, 2, bal hajtű, nagygáz, kis risza után betapad, 3, 4, 5, fék 4, jobb 3, átbuksz a gerincen. Favorit.
Gyorsan letelt az idő, minden pillanatát élveztem, sokat tanultam. 1113 km, több mint 13 óra mozgásban. Hazafelé Salgótarján felé (tankolás 36 l), 21-es után beszoptam az M3-ason, ott elment fél óra két lehajtó között. 3-ason folytattam az M31-ig. Tömeg.
Tavasszal 2-3 nap közelben alvás (sátorban) és azt a 800 km-t ami az oda-vissza utazással eltöltök, inkább a hegyen tolom el. 400 kijön belőle. Őrület.
Ja és kamera, kell egy kamera.
Az egy év és a 15 ekm szinte egyidőben telt el. Ismét Pappas.
Olajcsere, pollenszűrő csere. Minden rendben az autóval.
Megcsodáltam az új fényszórót és a radar burkolatot. Tetszetős.
30699 km
