Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Nekiugrottam a hűtő/fűtő rendszer felfrissítésének is.
Lehet, hogy lett volna még benne pár év, de tavaly első felindultságomban mikor a novemberi hidegben a fűtést bekapcsolva csöpögött a rendszer, megvettem a cuccokat. Mint kiderült egy bilincs meghúzással valószínűleg lehetett volna orvosolni. Ez örök titok marad.
Adtam az üzembiztonságnak egy újabb löketet.

Jobbnak láttam kivenni a műszerfalat és a középkonzolt, hogy hozzáférjek a levegőelosztó dobozhoz.
Szétszedtem, kiporszívóztam, teflonos szilikonnal megkentem a lapátokat. Cseréltem a csapot, sajnos a membrán nem ehhez való volt, így utánrendeltem a zárócsapot.
IPRA a néhai gyártója a levegőelosztó rendszernek. A hőcserélő full réz, a csap már a kései műanyag kivitel, az is IPRA gyártmány.

Felszereltem a vízpumpát is. Érdekes, hogy ezen keresztül kapja a fordulatszámmérő a hajtást a vezérműláncról. A hajtást át kellett szerelni, szerencsére a spájzolt alkatrészek között találtam ehhez való új tömítést, nem kellett külön készíteni.

A hűtőt kivettem, kimostam. Az Akron gyártmanyú csöveket a hűtőrendszerhez már felszereltem.

Folyt. köv.

A első szériás 1750 105-ösök Bendix főfékhengert és Lockheed fékszervót kaptak. Ha jól tudom a korábbi autókat és a Juniorokat Benditalia egységekkel szerelték. A fékrendszer egykörös, ráadásul álló fékpedálos. A főfékhenger az autó alján foglal helyet, a szervó a motortérben. Az egység bemenete a főfékhengerből jövő nyomásjel az oldalsó csatlakozón keresztül, az erősítést vákuum végzi, a kimenete a hengeres rész végén lévő fékcső csatlakozás.
A bejövő nyomásjel egy kis dugattyún keresztül a félig határolt löketű vákuumszint szabályzó szelepet működteti egy kis membrán segítségével, ami a légköri nyomás és a szívócsőben kialakult alacsonyabb nyomás közötti nyomásszintet állít be a bementeti nyomásjellel arányosan. Ez a nyomásszint hat a főmembrán egyik oldalára, a másik oldalára pedig a szívócső nyomásszintje. Ez a főmembrán egy tolórúd segítségével a kimeneti térre ható dugattyút működteti. Ily módon a fékpedál lenyomásakor megnő a nyomás a kimeneti térben a bemeneti jelhez képest. A pedál elengedése során a szabályzó szelepnél új egyensúlyi állapot jön létre, ez csökkenti a nagy membránra ható nyomáskülönbség mértékét, a rúd kevésbé nyomja a kimeneti dugattyút, ami csökkenti a kimeneti tér nyomását. Nagy vonalakban ennyi. Ügyes mérnöki alkotás a 60-as évekből. Tetszettek még a Rubery Owen feliratú csavarok is.
Szétszerelés után a fém alkatrészeket konzerváltam. Hátha egyszer...

Még október elején beérkezett az új komplett Lockheed fékrásegítő. A szerelvény mellett döntöttem, jobb, ha lesz egy tartalék egységem. Még 2004 környékén újítottam fel a fékrásegítőt, ez elég régen volt már és az üzembiztonság miatt jobbnak láttam most lecserélni. Ezzel a művelettel befejeződött a fékrendszer teljes felfrissítése, minden gumi izé új lett.
A bal első keréknél leengedtem a fékfolyadékot a tartályból, majd pár csavar után kint is volt a régi. A beszerelés macerásabb volt, mert először a pánt csavarja ütközött a légszűrővel, majd újra a pántot fel kellett lazítanom és egy picit fordítottam a dob két része között. A dob egyik felén vannak a rögzítő pontok, a másikon pedig a fékcsövek bevezetése. Ezeket kellett egymáshoz belőni.
Jó lenne kipróbálni, hogy a légtelenítés jól sikerült-e.

X

Kecskemét-Kiskunfélegyháza-Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza-Kecskemét
99km
33229km

35km

33130km

Kmét-majdnem Izsák-Kmét
A 6 és fél liter olaj lassan melegedett ebben a hidegben. Mikor a Nap is eltűnt a felhők miatt már nem volt olyan kellemes az autózas fűtés nélkül. Visszafelé repült. Tetszett a hangja, jól ment.
65km

Fél órára kisütött a Nap. Villámgyorsan kiástam a garázsból, 20km bemelegítés, 20km kergetés. A hang, a gépészkedés, a gázfröccs. Vigyor. Vissza a görgős zsámolyokra, betoltam a helyére.
Kmét-Ágasegyháza-Kmét

A szép idő miatt még beleférhet egy túra az öreg járgánnyal. A fűtest még mindig nem javítottam meg, így könnyen úgy járhatok mint tavaly, a reggeli hidegben nem tudok menni, ezért egy nagyobb autózás valószínűleg már nem jön össze az idén. Most kell menni.
Aknán átnéztem, keréknyomás, olajszintek, pedálrugdosós cipő is előkerült. Mehetünk.
Az útvonal tervezés merész, volt is fenntartásom vele. Sajnos beigazolódott az aggodalmam. Kíváncsi voltam már egy ideje hogyan mozog a kisautó a ceredi kanyarokban, de tavaly az első túrán a 156-tal elvette a kedvem az eléggé leromlott aszfalt, így halogattam.
Az volt a tervem, hogy Mátraszentimre-Nagykeresztúr-Mátraszele útvonalon érek el oda. A Mátrászentimre felé vezető úton nem jutottam tovább pár kilométernél, annyira rázós volt. 'Kár a benzinért', inkább mentem két mátrai klasszikust és Recsknél lefordultam Mátraszele felé. Egy fokkal jobb, de nagyon mondogattam magamban, hogy ez bukta így ha rohadt jó Cered ha nem, akkor is.
A bárnai bekötő nyirkos volt, csak egyszer mentem rajta.
Cered tetszett, ki kellett ismerni melyik kanyar milyen állapotban van. Ez nem egy erősített futóművű rally autó, bizony ez muzeális érték. Mentem kettőt. Az aszfalt tele volt nyomokkal, nem tudom mikor volt verseny vagy zárt/nyitott gyakorlás nemrég, de komolyan autóztak ott.
Míg sikerült ide érkeznem végig elég sok autó mozgott az utakon, így eredeti tervem ellenére arra jutottam, hogy inkább elmegyek és bejárom a nagy kedvenc útvonalat. Sokat kell menni oda, de nyugalom van arra felé, jó kanyarok és végig kitűnő az aszfalt.
Útban odafelé felfedeztem, hogy Zabar-Ózd első osztályú, de a fehér aszfaltos rész piszok csúszos.
Szőlősardón gyors pihenő és kései ebéd. Benéztem a motorháztető alá, minden rendben, hajrá, menjünk. Most az önindító is tekert, nem úgy mint júniusban. Egy nagy kört tettem, majd egy Ragály-Kánó oda-visszát. Páratlan.
Utána következett a kihagyhatatlan balatoni szerpentinecske. Egyébként ezzel lett volna érdemes kezdeni, mert tökeletes arra, hogy hetek múltával újra kitapogassa az ember az autó viselkedését.
A sok tötyögés a vacak utakon elvitte az időt, a Bükk kimaradt, egy óra kellett volna még. Az időzítés sem volt tökéletes, öt óra felé értem Egerbe, a hazautazók biztos túl sokan voltak a hegyen is, legalábbis ezzel nyugtattam magam.
Hát most így sikeredett. Autózásból elég pár hétig, nem motoszkál a fejemben, hogy menni kellene.

Őrület a kis járgány, legszívesebben ezt hajtom az utóbbi időben.

Kecskemét-Farmos-Gyöngyös-Mátrafüred-Parád-Recsk-Mátraszele-Bárna-Cered-Zabar-Ózd-Serényfalva-Ragály-Perkupa-Aggtelek-Ragály-Kánó-Ragály-Ózd-Borsodnádasd-Balaton-Eger-Heves-Farmos-Kecskemét

591km

Három hét pihenő után előástam a kis gépet. Motoros munkatársam rádumált, hogy nézzem meg a Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza szakaszt. Elég hullámos, de tényleg jó kanyarok vannak ott. Talán egyszer szúrtam negyediket, azt is inkább a móka miatt. Jobban kedvelem a lassabb, kanyargósabb utakat.

Kmét-Lakitelek-2x(Tiszaalpár-Kiskunfélegyháza)-Kmét
~110km