Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Réges-régen (kb. 15 éve) egy olyan cégnél dolgoztam ahol az autóflotta menedzselése is a feladataim közé tartozott. A sok leadott autó az udvaron várta a sorsát. Többnyire Fordok és Volvók voltak, de néha 1-2 izgalmasabb típus is befutott.
Így került hozzánk egy visszaadott, zöld facelift előtti 166-os 2.0TS. Egyszer kipróbáltam, és utána amikor csak tehettem ezzel mentem. A mai napig emlékszem rá, hogy egészen más dimenzió volt mint bármi amit addig vezettem. A kanyart ahol nagyobb tempónál az összes többi autó tolta ki az elejét, ez úgy vette be nyikkanás nélkül, mintha semmi se lenne természetesebb. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, ahol átértékeltem amit addig (mások elmondása alapján) az olasz autókról, és főleg az Alfáról gondoltam.

Sok-sok álmodozás után végül tavaly érett meg bennem igazán az elhatározás, hogy szeretnék venni egy Alfát, amíg még lehet autózni, és nem önvezető elektromos autók lesznek csak az utakon.
Már egy ideje nézelődtem HaHun, jóautókon, és persze az Amorén. Benzinest szerettem volna, lehetőleg erős motorral. Először a 159-es berlinákat néztem, mert árban egész jónak tűntek. Persze ha már 159 akkor csakis a 2.2 JTS jöhetett szóba. 3-4 darabot megnéztem kereskedésekben, de elég lerúgott állapotban voltak, többnyire a széria elejéről. Mivel jelenleg van egy családi autónk meg egy kis városi, a feleségem felvetette, hogy még egy nagy autó (ami ráadásul háromszor öregebb a mostaninál) nem biztos, hogy jó ötlet. Esetleg nézzünk valami kisebbet.
A Giulietták nagyon tetszettek, de kívül estek a költségvetésünkön.
A MiTo viszont belefért volna, és ha beválik akkor a városi autót le tudta volna váltani, és akkor egyszerre lehetett volna napi használós és hobbiautó is. El is mentünk megnézni egy 155 lóerős változatot, ami mint kiderült bizományban volt a kereskedőnél. Az ára az egekben. Mondtam egy összeget, ami nagyjából a reális értéke volt az autónak, de kiröhögtek. Ennek kb. 9 hónapja már, és azóta is árulják azt a MiTót, immár 350 ezer forinttal olcsóbban. Sajnos kevés itthon az erős MiTo mert a legtöbben a 77 lóerős junior változatot hozzák be, meg a kisebb multiaireseket (twinair is előfordul néha). Én a 120 vagy a 155 pacis változatot szerettem volna. A MiTohoz közel árultak egy képről nagyon szépnek tűnő szürke GT-t. Gondoltam megnézem, mert nem adják drágán. Kár volt. A 12 éves téligumik leeresztve, az akkui lemerülve, és a belseje agyonkopva. Viszont amikor beleültem, ebben éreztem a legjobban magamat az összes eddigi típus közül. Ráadásul kupé forma, hátulra befér a gyerek (felnőtt is), és relatíve nagy a csomagtartója.
Pár hónapot pihentettük a dolgot, aztán az egyik nap feltűnt egy hirdetés amiben egy kék GT-t árultak egészen közel. Gyorsan elszaladtunk megnézni. Szép állapotban volt kívül-belül. Mivel a feleségemnek is nagyon tetszett, meg nekem is, a következő munkanap visszamentem egy autóvizsgálóval aki rákötötte az OBD-re a tabletjét, végignézte az autót, mentünk vele egy kört és azt mondta, hogy jó (de pár dologgal foglalkozni kell majd). Gyorsan leraktam érte a foglalót és utána 5 hétig nem tudtam aludni az izgalomtól. 5 héttel később átvettem, megtankoltam és hazajöttem vele.