Tagok >> liusz >> 156 2.5 V6 >> Blog
- Típus:156 2.5 V6
Mindent erről a típusról
Tagok, akik birtokolják a típust - Évjárat:2002
- Színe:Kozmosz kék AR428
Egy éve készült ez a kép szokatlan témával. Mennyivel nagyobb a 159!
Tavaly szeptemberben volt, amikor az útvonal terve elkészült. Sikerült a társaságnak annyira elhúzni az időt, hogy a tél beköszöntött. Kicsit lassan ébredtünk idén, inkább a naptárt néztük mint az időjárást, szerintem simán el lehetett volna menni két hete is, de hát februárban(!), ilyen még nem volt, nem is gondol rá az ember. Végül Laci barátommal ketten tudtunk most részt venni.
Rétságon tankoltunk. Ipolyság, Egeg, Zsember, majd négyszámos utakon Bagyan és Bacsófalván keresztül jutottunk el Selmecbányára. Nem volt olyan klassz mint amit a gugli ígért. Kicsit döcögött, de a kanyarok elég jók arrafelé is. A Selmecbánya-Teplafőszékely-Szklenófürdő rész igazán tetszett, mentünk háromszor, olyan jó kanyarkombinációk voltak ott. Ekkor még az utak teljesen vizesek voltak az éjszakai esők miatt. Utána pár kilométert a Garam-völgyében kellett megtenni, majd Szénásfalu, Vihnye, Hodrushámor útvonalon mentünk. Sajnos már nem tudom beazonosítani az utak minőségét, de elég jó volt autózás szempontjából. Zsarnóca után az 512-esen haladtunk Pálosnagymező felé, kiváló volt az út, de vagy 10-15km hosszan egybefüggő lakott területen vezetett.
Az volt a nagyszerű terv, hogy ne kelljen a Nyitra lapos öntésterületén menjük, levágjuk Kicő felé az utat az 511-es hegyi úton. Nagyugróc után útzárba ütköztünk. Nem megfontolt, de gyors döntést hozva elhatároztuk, hogy a köves úton megkerülhetjük a felújítás alatt lévő 5km-es szakaszt. Mikor majdnem célba értünk egy sorompóba ütköztünk. Nem volt mit tenni, visszadöcögtünk és kerültünk a laposon Kicőig. Kistapolcsány, Ebedec, Nagyülés, Újbánya. Nem volt különösen emlékezetes, de jót autóztunk arrafelé is. Indulás előtti napon jól észrevettem, hogy Magasmart és Majere közötti út elég jó lesz és nem kell a Garam-völgyében menni Selmecbánya felé. Tévedtem, nagyon döcögött, de nem sajnáltuk végül azt a negyed órát, mert az 524-es Selmecbányáig nagyszerű. Forgalom továbbra sincs, csodás aszfalt, pazar kanyarok, hullámok. Elhatároztuk, hogy Szklenófürdőig kerülünk még egy negyedik oda-visszát mielőtt hazaindulunk. Majd mikor visszajutottunk Selmecbányára az 51-es és a 2538-as kereszteződésében hosszan beszélgettünk. Hét óra volt már mikor elindultunk hazafelé. Nekem óriási volt Selmecbánya után az erdei kacskaringós 524-esen tök sötétben autózni. Akkor már mindenki otthon volt, az út teljesen üres, lemaradtam, hogy Lacit ne zavarja a fényszóró.
Rétságon tankoltunk, összegeztük a napot. Selmecbánya és az onnan kivezető utak miatt érdemes eljönni errefelé, de csak ezért az Alföldről határeset. Ki is eszeltük, hogy egy kombinált útvonal a korábbi kedvenc túraútvonallal jó lenne.
Engem továbbra is nagyon szórakoztat a gépészkedés, a bal láb, jobb láb használata a féken, az sem zavart, ha párszor rosszul tippeltem és mégis vissza kellett volna kapcsolni kanyar előtt, de ott kellett tartani végül a féken a bal lábat. Néha pont az ellenkezője jött, jobb a féken sarokkal már készülök a gázon a visszakapcsolásra, de nem kell szúrni az alacsonyabb fokozatot, aztán vissza a balt. Tetszett, hogy sokáig vizesek voltak az utak.
Nagy tapasztalat, hogy a gugli utcakép csal. Nem azért mert friss vagy nem friss, hanem a kanyar és hullám kombinációt nem adja vissza és pont az ami miatt maradandó az autózási élmény vagy éppen csak egy jófajta hegyi úton hajtunk egyet. El kell menni az esélyes helyekre, meg kell tapasztalni. Az útminőség is csalóka, gyakran jobbnak látszik.
782km, őrület. Tavaly nagyon háttérbe szorult ez az autó, de ebben is van ’vitamin’. Fáin kis gép.
kép1 valahol Szklenófürdő közelében
kép2 ugyanott
kép3 döcögünk a kerülőúton
kép4 másik nézetben a kerülőút
kép5 ugyanott farakással
kép6 talán Maholányban a Zsitva partján
kép7 Magasmart és Majere között
Ez is elkészült. Mióta nálam van az autó nézegetem, mindig megakadt a szemem rajta. Horpadás volt, nincs a bal első ajtón. Rutinos szakember kipattintotta.
2018. novemeber 20-án hoztam el az autót nyolc hét várakozás után Hódmezővásárhelyről. Ennyi időbe telt a honosítás a svájci import után. Utolsó pillanat volt amikor még nyugaton szabadultak a gyönyörű V6 156-októl. Szerencsém volt és számomra a legszebb 2A szériás darab lett. Persze lehet, hogy hosszú távon nagyobb szívás lesz az újabb elektronika generáció.
Tetszett, hogy megkímélt volt, csak a jobb hátsó ajtót javították, nem tetszett, hogy szárnyat csavaroztak rá. Remek hétvégi/túrázos gép. 179600km
Mi is történt vele eddig?
2019 alapszervíz, vezérműszíj és görgők cseréje, ezt kivételesen mesterre bíztam, Precíz üregvédelem, kis javítás a jobb hátsó küszöbvégen, ezt is szakember csinálta. Az alját wax-szal átkentem. Új motorvédőt kapott, felfedeztem , hogy a hátsó futómű hossztartók belülről gyanúsan elgyengültek korrózió miatt, ez még a festett nem a horganyzott gyári kivitel volt, újakat kapott. Pár alkatrészt szintereztettem (hűtő alatti konzol, ventilátorház, akkutartó)
2 nagy túra, családi nyaralás Horvátországba
2020 szereztem egy színazonos csomagfedelet (meg egy színazonos jobb hátsó ajtót is), azonnal lekaptam és bedobozoltam a szárnyas csomagfedelet, motorbak felújítás, motor szintezés, féltengely gumiharangok
4 nagy túra, jópár kisebb
2021 bordásszíj feszítők, a mester nem vállalta a megbontásukat, engem is a csikorgó bordásszíj kényszerített a műveletre, szerencsére nem volt menetkárosodás, megúsztam, első kísérletek a 16" -os kerékkel
5 nagy túra, számtalan kisebb
2022 fék felújítás: első nyergek felújítása, féknyergek festése, új fékcsövek, új tárcsa, betét
Áttértem a 16"-os kerekekere a 17"x8" helyett, friss sport gumiabroncs, júliusban volt az autó húsz éves, és akkorra elértem vele az első közös 20 ezer kilométert
4 nagy túra, számos kisebb, Alfa City
2023 1 nagy túra, pár kisebb, a srácokkal betervezett/itiner szintig kidolgozott Selmecbánya környéki felfedező túrát elmosta az ősz, remélem tavasszal összejön!
205204Km
eddig mindösszesen 25604 közös km
Precízen lemostam, gyorsan míg világos volt leszárítottam Izsák felé. A városban korábban mentem, így az olaj már meleg volt. Vette a fordulatot.
~35km
Veszprémben volt jelenésem, gimnáziumi osztálytalálkozó. Kicsit háttérbe szorult a V6 ebben a szezonban, valahogy mindig az öreg GTV felé billent a mérleg.
Most kapott egy lehetőséget a gyönyörű bódéba épített kis hatos busso a kilencvenes évek autótechnikájával.
A délelőtt alkalmas volt egy kisebb bakonyi bejárásra, alfistarg78 barátom is csatlakozott Kecskemétről.
Korán indultunk, hogy legyen idő teljesíteni a tervezett útvonalat. Az 52-est kihagytuk, az egy rettenet, inkább egy 20-assal hosszabban, Izsák, Csengőd, Akasztón keresztül mentünk. Csak Solt előtt van úthiba és forgalom. Reggeli Solton a Kurta Kocsmában. Cecéig sokan nyüzsögtek az úton, ez várható volt 9 óra környékén. A 63-ason Székesfehérvárig, majd Bodajk, Szápár. Tés felé a szerpentint megnéztük háromszor, sajnos egyben nem tudtuk a 3-4km-t megtenni. Majd Tés-Bakonynána-Alsópere-Olaszfalu-Zirc, ez szerencsére elég nyugodt volt. Zirc-Bakonybél, egészen a Hubertlaki-tó bejáratáig, ahol megfordultunk. Ezen a részen mindenki is élvezte az utolsó nyári napot ebben a szezonban. Azért megtaláltuk a módját egy kis élvezetes autózásnak.
Hárskút-Nagyvázsony. Utána egyedül folytattam az utat Dörgicse-Pécsely-Balatonfüred-Tihany-Balatonfüredre. Pécsely előtt a Kakas-hegyről a balosok lefelé és utána öregapám birtoka előtti egyenes szakasz emlékezetes volt most is és nem csak azért mert ott tanultam meg motorozni. Füreden első sorból nézhettem a szüreti felvonulást majd negyed óráig. Kicsit késésben voltam már, onnan fél perc a szüleim háza.
A szombat nyüzsgős errefelé, hétköznap érdemesebb lehet menni.
Másnap haza, Dunaföldvár-Akasztó-Izsák-Kmét.
Az autó remek, mint mindig, csak tartsa az ember észben melyik fokozatban van, forogni szeret, menni nagyon akar. Foglalkoztam a pedálkezeléssel, fékezéssel. Alapvetően itt csak a fordulatszám szinkronizálásra kell a gázfröccs, nem kell duplakuplung, kicsit más az időzítés, és bátrabban is kell a gázba rúgni, egyrészt lassabban ugrik a fordulat, másrészt hamarabb kifogy a lendülete (perdülete) mint az öreg nordnál. Ennél az autónál sarok talppal kell gázra pöccinteni, a 105-ösnél inkább a lábfej oldalával. Idővel előjöttek az idegpályák emlékei, újra belejöttem. Párszor kipróbáltam a jobbról ballábra fékátvételt, néha az is kellhet, jó ha megvan az is a kelléktárban. Továbbra is egy kellemetlenséggel szembesülök, hogy erős gyorsításnál vacakabb úton nagyon kóvályog az autó, hiába raktam vissza a gyári ET-s 16”-os kerekét. Nyilván az elsőkerekesség az alapvető oka, de nem tartom kizártnak, hogy az ültelés tovább rontja ezt a tulajdonságát. (Az alap 159-ből elég jól kigyomlálták ezt.) A rövid felső lengőkar nagyon progresszíven küldi negatívba a kerékdőlést, növeli az utánfutást, viheti a talppontot, az meg növelheti az elkormányzási hajlandóságot. Érdekelne milyen lehet gyári állapotában. Lassan visszakanyarodok oda, hogy csak egy tuning kell erre az autóra, a szolid sportkipufogó. (korábban a szárnyat, meg a 8”-os kereket félretettem már) Ez a kipufogó egyébként olyan, hogy 100-nál lehúzott ablaknál már szinte nem is hallani semmit a motorból, a hajtáslánc meg olyan selymes, alig érzékelem hol állunk éppen. Az öreg GTV-t nyáron lehúzott ablaknál is tudja az ember követni, a vibráció, motorhang jobban segít, nincs olyan hogy kis bambulás és elfelejtek visszakapcsolni. Érdekes volt még tovább ízlelgetni az első és hátsó hajtás adta különbségeket. A lényeg, hogy a 105-ös közel hatvan éves technikája alacsonyabb sebességnél adja az összességében markánsabb impulzusokat, ezért vidéki utakon autózásra nekem nagyobb élmény, továbbra is a szívemhez közelebb áll.
Nagyszerű autók.
Mindösszesen 629.2 km.
205139km
kép1 erőgyűjtés a tési emelkedő előtt
kép2 nyárvégi gesztenyefasor Alsóperéből
kép3 füredi Szüreti Fesztivál
A Kisfityó műszaki nélkül, az éves sátortáborozáshoz a fuvart a V6 biztosította.
Kmét-Vadkerti-tó-Kmét
Picit megmozgattam a kerekegyházi bekötő úton. Kanyar nincs. Utána Ágasegyháza felé a szokott bekötőig. Két kanyar oda, két kanyar vissza. Repült.
4 valamirevaló kanyar/45km. Eszembe jutott a felvideki túra - nem véletlenül.
