A fűtőradiátort így az autó 10 éves kora körül egyszer beszopja mindenki. Ilyen még a légtömegmérő és a lambda. A többi használat és "lelakás" függő, illetve kopócucc. Na de lassan abba a korba kezdenek érni ezek a gépek is (legalábbis a régebbiek), amikor szépen lassan elkezdődik a szétesés/lemorzsolódás. Van aki szépen felújítgatja a dolgokat, van aki inkább túlad rajta még jobb vagy már rosszabb állapotban.
Biztosan lehetne még sorolni, hogy ki milyen hibákkal találkozott, de a jellemzően visszatérő motívum a futómű, ami komolyabb, és típushibának tekinthető - bár hozzáteszem: általában nem gyári cserével orvosolódnak ezek, hanem kendácsolgatással, amire aztán panaszkodni megint egy másik történet.
Egyébként Komáromban éppen azt néztük, hogy 164 pl. már "alig" van. Főleg olyan, ami szépen egyben is van még. 166 meg sokkal több, mint tavaly. A sorsuk ezeknek is ugyanaz. Java részüket lerúgja a gazdája, aztán kézen-közön a roncstelepen landolnak vagy donorként végzik.
Mire is akarok kilyukadni? Arra, hogy típushibaként felfogni ezeknek az autóknak és a topic lakóinak gondjait már dőreség lenne. Ami elbaxódhat, az el is baxódik. Már csak az a kérdés, hogy mikor. Szóval sírni rajta butaság, a tapasztalatokat meg úgyis megosztjuk. Egy ilyen korú 156-tal vagy 147-tel sem jársz jobban. Főleg hogy - hadd legyek elfogult - azok nem nyújtanak ennyit. ;)))
