Blog >> h7
Tegnap végre megérkeztek a xenon hatású halogén izzók. Beszerelni nagy szopó a lapát-kezű embereknek, legközelebb az asszony csinálja 😅
A tompított fényszóró, ködfényszóró és helyzetjelző után sor került az országúti fényszóró ledre váltására is, a tompított fényszórónál bevált 10.000 lumenes típussal, az Aliexpressről:
- PAMPSEE New Upgrade Mini size H7 Car LED Headlight Kit 50W 10000LM/Set 6500K
https://www.aliexpress.com/item/PAMPSEE-New-Upgrade-Mini-Canbus-H4-H7-Car-LED-Headlight-Kit-50W-10000LM-Set-H1-H11/32903706016.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.4f7b4c4dLxTJHn
Ennyit még nem szidtam az olaszokat, mint most! Borzasztóan nehezen hozzáférhető az országúti lámpatest, benne az izzó, ráadásul olyan hülye páros feszítőrugó megoldással, ami nem könnyíti meg a nőgyógyászokat megszégyenítő kéz- és ujjügyességgel rendelkező izzót cserélni próbáló szerencsétlent.
Az első tíz perc után arra jutottam, hogy szégyen ide-szégyen oda vagy maradnak a halogén izzók a helyükön, vagy elviszem szerelőhöz, majd az csodát tesz. Aztán másnap ismét nekifutottam és a kitartásnak meglett az eredménye, a jobb oldali összejött.
A bal oldali viszont sokkal rosszabbul hozzáférhető, ezért megpróbáltam kiszerelni az egész fényszórótestet. Hamar zsákutcába kerültem, mert ha jól láttam, a lököst ehhez le kellene szedni. Viszont a lámpatestet rögzítő két csavar kihajtásával olyan 3-4 cm-es játékra nyílt lehetőség a lámpatest mozgatásával, és ez pont elég volt!
Csak hülyéknek ajánlom! :)
Egyébként ezzel lezártam az autó elejének ledesítési folyamatát, és utólag nagyon tetszik.
A ledesítési folyamatnak nyilván az egyik legfontosabb állomása a 159-ben gyertyaként pislákoló halogén tompított fényszóró fejlesztése, LED-re váltása volt.
A 2018. október közepén az Aliexpressről rendelt H7 izzókkal majdnem befürödtem, az 3 hónap alatt érkezett meg!!! De ekkorra már ajándék volt, mert időközben visszaigényeltem az árát, így a költségem 0 Ft lett.
Ezt rendeltem, elvileg ez az átlagnál erősebb, 10000 lumenes led:
- PAMPSEE New Upgrade Mini size H7 Car LED Headlight Kit 50W 10000LM/Set 6500K
https://www.aliexpress.com/item/PAMPSEE-New-Upgrade-Mini-Canbus-H4-H7-Car-LED-Headlight-Kit-50W-10000LM-Set-H1-H11/32903706016.html?spm=a2g0s.9042311.0.0.27424c4dqPCmVx
A fénye ennek is szép fehér, egyezik a ledes ködlámpáéval és ledes helyzetjelzőével. Laikus felhasználóként értékelve fényerejét tekintve a halogénhoz képest fényévekkel jobb, sokkal messzebbre vetít és élesebben látszik minden.
Fontos, hogy a szemből közlekedők nem jelezték egyszer sem, hogy vakítanék, de ezt én is ellenőriztem előtte. A lámpatestbe simán befért.
Kiégett a bal első tompított izzóm. Még volt otthon egy pár emelt fényű Osram H7-es izzóm, amit a 156-hoz vettem, de abba nem került bele, mert nem kellett. A csere elég egyszerű a 166-on, gyorsan ment. Szebb a fénye, mint az előzőnek és valóban erősebb.
Nem sokkal a miskolci túra után elköszönt a jobb tompított is. Sebaj, múltkor vettem egy marékkal, volt cseredarab. S ha már úgyis bontottam (bezzeg a másik oldalon nem kell), kicseréltem a korábban kiégett helyzetjelzőt is. Vissszacsomagoltam a lámpát, ráadtam a gyújtást, elfordítottam a kapcsolót - és semmi. Az utolsó darab H6W a feneketlen kesztyűtartóban rossz volt. Szakadt izzószállal vettem. Azt nem is tudom mire vélni, hogy éppen a rossz izzó volt az utolsó a dobozban. Most el kéne mennem egy újabb dobozért, mert persze a Tesco/Auchan/Interspar szentháromság nem tartja a H6W-t, na de mikor? ...
Apa ökölbe szorult nyúltagya vagyok.
Elmentem wellnessezni egyet Miskolctapolcára. Mármint az elmenetel volt a wellness. Gyöngyös - Mátraháza - Parád - Sirok - Eger - Felsőtárkány - Lillafüred, majd másnap ugyanez vissza. Az út felváltva tükörsima és tankcsapdás rettenet. A Pilot Sport meg tényleg jó. :)
Amiért blogbejegyzést érdemel a dolog, az a kötelező műszaki hiba: az odaúton kiégett a bal tompított. Kapott új izzót a kesztyűtartóból.
Már gondolkodtam egy ideje, hogy ki kellene próbálni valamilyen növelt fényerejű izzót, nemrég el is szántam magam a vásárlásra. Az Osram Night Breaker Unlimitedre esett a választás (tompított, H7), az első tapasztalatok jók, remélem így is marad. Bár még keveset mentem vele hosszabb távon igazán sötétben, azt észrevettem, hogy az út széleit sokkal jobban látom, illetve a megvilágított terület sokkal tisztább. Nyilván az ilyen izzók gyengéje a rövidebb élettartam a hagyományoshoz képest, mivel azonban már nincs mindennapos használatban az autó, ez számomra nem annyira fontos szempont. Majd írok a további tapasztalatokról is.
Hónapokkal ezelőtt esküvői meghívót hozott a posta. Július 27-én jelenésünk van -
Litvániában. Körülbelül 15 másodperc alatt született meg a gondolat, hogy az Alfával megyünk! Pikk-pakk eltelt az a néhány hónap, aztán...
Július 24. hétfő
...este, munka után felnyitottam a reaktortetőt, és ellenőriztem a folyadékszinteket. Hazafelé megálltam egy benzinkúton megnézni, van-e elég levegő a gumikban. Minden jól nézett ki, a felkészülést befejezettnek tekintettem. Hazaérve tűnt fel, hogy a jobb tompított nem világít. Zsír, éppen időben tudtuk le a kötelező műszaki hibát. Kivettem az utolsó izzót a kesztyűtartóból, és kicseréltem a kiégett pilácsot.
Július 25. kedd
Embertelenül korán indultunk, két okból is. Egyrészt keresztül akartunk menni Budapesten, mert ha már kirándulunk, ne a dögunalmas M0-n kezdjük a napot. Mivel hétköznap volt, a reggel csúcs előtt túl akartunk lenni rajta. Másrészt az első állomásunk Krakkó volt, ahol sokat akartunk csavarogni, ahhoz pedig az kell, hogy emberi időben odaérjünk.
A fóti Auchanban vettem két pótizzót, a szlovák határ előtt, Rétságnál megtöltöttük a tankot, és gyí! Az út Krakkóig nagyjából eseménytelen volt. Végigmentünk Szlovákián, A chyznei határátkelőnél léptünk be Lengyelországba, és nem sokkal később belefutottunk az első Uwaga (a k. anyját) táblába... A határtól Krakkóig tartó 100 kilométert bő 3 óra alatt sikerült megtenni, mert nyilván akkor kell arra járnunk, amikor az E77 teljes lengyelországi szakaszát felújítják és/vagy bővítik... de aznap ezt még nem is gyanítottuk.
Krakkó csodálatos város. Egyszer még visszamegyünk több napra is.
Július 26. szerda
A második etap volt egyben a leghosszabb is. A krakkói pihenőnek az volt az ára, hogy utána közel 900 kilométert kell letolni egy nap alatt. Még nem mondtam? Autópálya nem sok volt arrafelé. Az úticél Klaipéda, az útvonal az átkozott E77 Varsóig, onnan az E67. Mondanom sem kell, Varsóig órákat álltunk, hol egy-két perces, hol félórás szeletekben. Varsó után az E67-en folytattuk, ahol haladni már lehetett, sietni viszont nem, mert egyik kamion a másikat követte, az összes létező sávban.
Litvániába már szakadó esőben érkeztünk, ami azért jó, mert az alsóbbrednű litván utak nem sikerültek túl domborúra. Az esővíz nem lefolyik róluk, hanem megáll a nyomvályúkban, és rángatja a kormányt az egyszeri Alfista kezében. Nem sokkal később ezt is visszasírtam: kib*sztak egy útépítés táblát az út szélére, felszedték az aszfaltot, és ennyi. Se gépek, se emberek, se aszfalt. Vagy 10 kilométeren keresztül terepraliztunk, eleinte lépésben, aztán ahogy fogyott a türelem, észvesztő 20-as tempóban, végül a helyiek tempóját átvéve 30-cal. Közben az esővízzel keveredett sár folyt az oldalablakokon. Késő este láttuk meg Klaipéda fényeit. A városból sajnos nem sok maradt meg (oda is vissza kell még mennünk). Az Alfa az Amberton Hotel parkolóházában aludt, mi egy épülettel mellette, a szállodában.
Július 27, csütörtök
Az esküvő napja! Nagyon korán akartunk kelni, mert ki akartunk autózni a Kur-földnyelvre, de az előző napok fáradsága kissé letörte a lelkesedésünket. A ébresző megszólalt, de mi nem vettünk róla tudomást. :)
Reggel, de nem hajnalban borotva, hogy szép legyek (oké, ez viccnek is erős), majd indulás az eső mosta Alfával a kiglancolt veterán, az esküvői Rolls-Royce után. Klaipédától nem volt messze Palanga, és az ottani katolikus templom. A szertartás rövid volt, de szép, az eskütétel ráadásul angolul zajlott, szóval volt olyan rész, amit értettünk is. Azután néhány percre megint autóba ültünk, a Birutés Kalnas névre hallgató, apró kápolna felé, ahol a polgári esküvő zajlott - elejétől végéig litvánul és angolul. A szertartás után jött a meglepetés. A vőfély közölte, hogy van egy kis dolgunk a tengerparton, és gyalog fogunk menni. A helyiek vigyorogtak, a magyaroknak elnyúlt a képük... aztán kiderült, hogy a tengerpart a domb túloldalán van, úgy 200 méterre. Jól eldugták a rafkós litvánok. :)
A tengerparti séta és játékok (ja kérem, a litván esküvő nem olyan, mint nálunk) után megint autóba ültünk. A tengeri homoktól az Alfa belseje is méltó lett a külsejéhez. A buli helyszíne, egyben a következő szálláshelyünk a gintarai Vyšnių dvaras volt. Egy régi udvarház alaposan felújítva. Mesés este volt, túlzás nélkül életem legjobb lagzija! A bökkenő az volt, hogy korán, hajnali 1 körül le kellett dőlnöm, mert reggel indultunk haza. Fájó szívvel, de muszáj volt.
Július 28. péntek
A hazautat nagyjából megfeleztük, és Varsóban foglaltunk szállást. Hogy megússzuk a szerdai terepralit, Litvániát inkább azon az autópályán szeltük át, ami hivatalosan nem autópálya. Osztott úttest van, leállósávok vannak, 130-as korlát van, a felhajtóknál autópálya tábla is van, mégsem autópálya. Gondolom, ilyen a litván humor. A lengyel határ innenső oldalán átállítottam a GPS-t, hogy inkább alsóbbrendű utakkal tervezzen, mert a pályázás sose volt a kedvencünk, és aznapra elég volt belőle. Kiváló döntés volt, nem hiába vagyok ilyen okos (ha már szép nem). Főleg kétszámjegyű, de tükörsima utakon kanyarogtunk Varsó felé. Jól érezte magát az Alfa és a vezetője is, de a vezető házastársa se panaszkodott egy pillanatig se. Varsóba felhőszakadásban érkeztünk. Látni alig lehetett, tájékozódni meg főleg - el is zúgtam nagy lendülettel a hotel utcája előtt, és egy 5(!) kilométeres karika kellett, hogy visszajussunk a bejárathoz. Vacsora, alvás, Varsóból se láttunk semmit.
Július 29. szombat
A hazaút második felére azt terveztük, hogy elkerüljük az E77-et bármi áron. Piotrków Trybunalskiig bevállaltuk az autópályát, aztán megint alsóbbrendű utakon folytattuk. Katowicében burkoltunk egy pizzát (nem volt rossz) és ittam egy kávét (kritikán aluli volt), azután egy rövid cseh szakasz után léptünk át Szlovákiába. Szlovákiában az útvonal nagyrésze ugyanaz volt, mint odafelé. De emlékezetessé nem a közös rész tette, hanem az a két szakasz, ami új volt. Szerpentin! Biotempomattal az anyósülésen nem állatkodunk, ez szabály, de valahogy úgy esett, hogy egy BMW és egy motoros is lehúzódott, hogy elengedjen bennünket. Ki érti ezt... A másik újdonságot viszont szívesen kihagytam volna. Sok kilométeren keresztül (érzésre vagy ezer, de annyi csak nem volt) zötyögtünk olyan betonkockákon, mint a régi M7, csak még rosszabb kivitelben. Az az út legfeljebb helikopterrel járható, nem autóval. A fennmaradó kilométerek végül eseménytelenül teltek. Közel 3000 kilométer után szutykos Alfával és hullafáradtan estünk haza, aztán vasárnap nekem, hétfőn meg az oldalbordámnak is elkezdődtek a dolgos hétköznapok.
u.i.: Imádom a litvánokat. Tényleg.
Boldog eseménytelenségben telnek a mindennapok. A karácsonyi családlátogatáskor kiégett egy Night Breaker. Teszkós vacak ment a helyére, mert az volt a kesztyűtartóban.
Kilométeróra állása: 168 003
Ismét alig egy év alatt megadták magukat a H7 12V 55W GE Megalight Ultra +90% tompított fényszóró izzók.
Egy 2014-es ADAC összehasonlító teszt a General Electric Extra Life izzót hozta ki győztesként a fényerő-tartósság páros egyidejű figyelembevételével.
Csodát nem várok fényerőt tekintve, de a egy próbát megér, hátha tényleg tartós.
UPDATE 2016.12.25: a fényerejét tekintve nem tűnik rosszabbnak a Megalight Ultrától.