Tudom, hogy mindig mindenki azt mondja, ha egy kocsit el akarnak lopni, akkor azt el is lopják. Ez nyilván így is van. De az alkalmi tolvajokat hátha meg lehet állítani...
Mivel a cégnél nincs parkoló így ott az utcán "hever" egész nap. Itt a fórumon olvastam egyszer, hogy állítólag még nem loptak GT-t nálunk. De most, hogy kezd egyre több törni, bejönni, nehogy donor legyen szegényből...
Így kezdtem el nézelődni riasztók, indításgátlók, lopásgátlók után. Végül az index egyik fórumán olvastam elég sokat egy riasztósról, megszületett az elhatározás.
Beszélgettem vele, tényleg korrekt volt, elmondta ők mit tudnak nyújtani, miket ajánl (persze több lehetőség, és NEKEM kellett választani), minek milyen előnyei, hátrányai vannak.
Két napig volt nál(uk)a a kocsi. Most itt ülök a melóban, és azt hiszem kicsit nyugodtabb vagyok. Már ezért megérte...
Ui.: nem akarok semmilyen reklám, hirdetés szabályzatot megszegni, de ha valakit érdekel, magánlevélben elküldöm az illető elérhetőségeit
Hogyan is lettem egy Alfa boldog tulajdonosa, avagy Alfássá válás.
Nem is olyan régen, kb 3-4 hónapja kezdett el foglalkoztatni a gondolat, hogy váltanom kéne. No nem valami szolgáltatót, hanem autót. Nem mintha a jó kis S40 nem működött volna, vagy lettek volna hibái, tette a dolgát. Egy 1.6 benzin motor volt benne, ami se nem túl gazdaságos, se nem túl virgonc. Korban már a 13-at taposta.
Nem tudom más hogy van vele, de ilyenkor nap mint nap változott a véleményem arról, hogy cseréljem-e le a Volvot avagy ne. Hol itt, hol ott volt a mérleg. Mindig meg tudtam magam győzni bármiről vagy annak az ellenkezőjéről.
Végül persze győzött az erősebbik fél: legyen új autó. Egyáltalán nem volt konkrét elképzelésem sem a márkáról, pláne a típusról, de volt egy két elvárásom:
- ne legyen túl nagy
- legyen dízel
- legyen praktikus (lehessen bele pakolni, meg ilyenek)
Számításba jött néhány típus: scenic, zafira, golf plus, meriva...
Egyszer csak, mikor épp hirdetéseket nézegettem, az egyik kereskedő oldalán megláttam egy GT-t. Ha már ott voltam rákattintottam. Szerelem volt első látásra:). Jöttek az emlékek, hogy anno mikor a Volvo-t vettem, nagyon szemezgettem a 156-osokkal, csak akkor még nem voltam elég bátor (érett?:)) egy Alfahoz.
Végülis dízel, nem is túl nagy (azt hittem:)), praktikusság meg egy tág fogalom.
Épp aznap, amikor megláttam azt a bizonyos hirdetést, megláttam egy ház előtt egy fekete, rendszám nélküli GT-t. Gondoltam is magamban, hogy na de jó, legalább látom élőben is, túl sok azért nem futkoz az utakon (ennek később lesz jelentősége).
Na innentől nem volt megállás. Tesztek, hirdetések, AlfaAmore blogok, hozzászólások minden mennyiségben.
Itt már nem volt mérlegelés, vívódás. Itt már csak finomítani kellett a típussal kapcsolatban (pl szín, belső) az elvárásokat.
A hirdetések jöttek-mentek, hívtam is egy párat, de nem tetszett annyira egyik sem (hol a színe, hol a kárpit...). Aztán eszembe jutott, amit láttam nem is olyan rég rendszám nélkül. Arra gurultam és még ott volt. Kis utánajárás, kiderült a srác egy "nepper", kintről hoz autókat (tudom-tudom neppertől autót venni...). Próbáltam megszerezni a számát, közben nézegettem a használtautót. Egyszer csak egy megjelent az autó hirdetése (megismertem az utcát ahol fotózta). Felhívom:
- Megvan még az Alfa?
- Viccelsz, 2 perce raktam fel a hirdetést! :)
A többi már könnyen ment: megnéztem, lefoglaltam, elhoztam...
Azóta vagyok Alfás, így kerültem be a "körbe".