Az Alfa Romeo új ES30-as sportkupéja – il monstro – összegörnyedve várakozik a baloccoi versenypálya csarnokában. Zömök, hihetetlenül agresszív megjelenése teljesen új jelentést ad a bizarr szónak.
Vaskos, mokány, még talán kegyetlen is; az új Alfa ES30 (nem így fogják hívni a széria modellt, de az SZ nevet sem erősítette még meg a gyár) úgy fest, mint egy tébolyodott szöcske, amit kereszteztek egy gyíkkal. A vörös üvegszálas kompozit karosszéria mintha arra késztetne, hogy letépd az autóról, mintha e nélkül nem mozdulna meg. Az elemek annyira vaskosak, az ablakfelületek pedig annyira alacsonyak, hogy azt feltételeznéd a kilátás borzalmas lesz, különösképpen, ha a hatalmas karbonszálas hátsó spoilerre téved a szemed, mely egyenesen kettészeli a hátsó szélvédőt. Hat kicsi Carello lámpatest tör ki az orr mélységes bugyrából, a faron - vagy más néven szakadékon - a 164-esről származó csíklámpa az egyetlen vízszintes elem. Hátsó túlnyúlás alig van, ahol a csomagtartó... hol a csomagtartó?
Az ES30-at senki nem fogja szép autónak nevezni.
Azt hiszed, - nem is hiszed, tudod - hogy az utcán egy vadállat lesz a gépsárkány; elemi erővel morog és hörög a gyéren álcázott sportautó azt játszva, hogy ő az első az új generációs Alfa Romeo sportkupék sorában. Ezért is vagyunk itt, a világ különböző forma1-es pályáinak íveit, kanyarjait utánzó baloccoi pályán, nem pedig közúton.
A megjelenésétől eltekintve az ES30 egy tökéletesen civilizált gépezet, remekül lehet boldogulni vele a városi araszolásban és a leggyorsabb autópálya szakaszokon egyaránt. Nem, nem úgy néz ki az autó, mint amelyik szeretné ötösben az 1000 fordulat/percnél nyomott padlógázt, de a csodálatos háromliteres V6 zokszó nélkül teljesíti kívánságunkat. Hangos? Nem kifejezetten. Nem zajosabb az azonos motorral szerelt más Alfa modelleknél. Finom, selymesen lágy? Kétségkívül. Kényelmes? Igen, és megfelelő vezetési pozíció mellett tökéletes, bár a baloccói pálya tükörsima aszfaltján haladva nehéz ítéletet mondani.
Gyors? Elég sebes, már ha a külső megpillantása után nincsenek túl nagy elvárásaid, szárnyaló gondolataid a menetteljesítményekkel kapcsolatban. A 0-100-as sprintet 7 másodperc alatt futja meg, végsebessége valamivel a bűvös 250 km/órás határ alatt van. A három hivatalos kör egyikén 230 feletti értéket is láttam az öt megépített ES30 egyikének műszerfalán a hosszú egyenes szakaszban. És ment volna még annyi szent, ha tovább tart az egyenes. Az esőáztatta pályán a gyorsulási adatok mérésének nem sok értelme lett volna, annak ellenére, hogy a remek Pirelli P Zero abroncsok nagyon jó tapadást biztosítanak.
Három kör aligha elegendő egy végső ítélet meghozásához, bár elárulom, hogy a délután folyamán, amikor a többiek már elmentek, sikerült még pár kilométert beletennem az olasz csodába, majd átülhettem Giorgio Gavelli tesztpilóta mellé, akinél kevesen tudnak többet az új kupéról. Gavelli öreg róka a csapatban, 1966 óta részese az Alfa dinamikus fejlődésének.