Alfa Amore - Internetes Alfa Romeo közösség

Ma lesz egy hete,hogy új taggal bővült a család. A kislányunk augusztus 2-án gondolt úgy, hogy akkor megnézni milyen is a világ anyu pocakján kívül, most pedig egy sötétzöld 146-os Alfa kopogott be hozzánk.
Bátyám Gergely (aki szintén szerelmes az alfákba, jelenleg ex alfás) hívta fel rá a figyelmemet, hogy lenne itt egy nagyon szuper állapotú 146 kifejezetten jó áron, és az élete végig követhető a fórumon tehát tutira nem zsákbamacska.
Neki korábban ugyanez a típus volt birtokában, amit jó pár kilométert vezettem, így egyáltalán nem volt ismeretlen a modell.
Számomra első látásra szerelem volt, azonban a főnöknek (feleségem) nem jött ez azonnal, neki csak tetszegetett, de azért megbeszéltük, hogy megnézzük, és lesz ami lesz. Ezen felbuzdulva le is beszéltem a randit Györggyel 11-én vasárnap délután 3 órára.
Mondanom sem kell nagy csúszással érkeztünk mivel szokás szerint a gyerekeknél akkor tart kétszer annyi ideig az ebéd és minden más mikor valahova időre kellene menni. Nagy nehezen sikerült betuszkolni a két gyereket a kocsiba és elindulni. Hívtam is a kedves tulajt, hogy ne haragudjon a csúszásért, de már úton vagyunk hamarosan érkezünk. Szerencsére a közelben volt, csak Hajdúböszörmény-Debrecen távot kellett leküzdeni.
Mikor megérkeztünk a helyszínre és személyesen is találkozhattunk a kiszemelttel részemről biztos voltam benne, hogy ha csak egy mód van rá én innen a zöld alfával megyek haza. Szerencsére mikor a feleségem is meglátta élőben az autót abban a pillanatban benne is felgyulladt a szerelem lángja, viszont a pillanat varázsában érkezett egy ordító hang és realizálni kellet, hogy igen a picur lány megéhezett. Így egyedül kellett folytatnom apósommal az autó átnézését.
Ez az átnézés nem is hiba keresés volt, hanem inkább alámerülésről. Hiszen Gergely jóvoltából és György engedélyével volt a kezemben egy 35 oldalas fórumos dokumentáció a teljesség igénye nélkül az autó előéletéről, így nagy meglepetések nem értek. De azért jó volt nézegetni érezni az autó sajátos illatát, hiszen egyedi illata van. A bátyámé is hasonló volt, így mikor megéreztem, olyan volt mintha haza érkeztem volna.Mindezek után a tesztvezetésen szerencsére elég nagy kört mehettem az autóval mindenféle útviszonyokon így sikerült elég jó képet kapni az autóról.
Ezúton is köszönöm WarbiRunner (Gyuri)-nak, a türelmét hozzánk, tényleg egy kincset őrizgetett. Remélem méltó utódjai leszünk, habár elég magasra tette lécet. Rengetek tervünk van az alfával, kalandok sorozata áll még előttünk, úgyhogy nem fog eltűnni a szemetek elől. Fogtok még róla hallani, de mindent a maga idejében.