Blog
a mult héten belekerült a kicsikébe:
- tüzfal,also szigetelés
-pedál-fék konzol
-füttöradiátor
-tetökárpit
-ajtozárak,ablakemelök
-ablaktörlö szerkezet
Voltunk Lengyelországban Karácsonyozni...
Mentünk 1400km-t, hóesésben, letaposott hóban, sós lében.
GPS navigált, néha idegesítő f@szságokat mondott és hülye manőverekre kényszerített (volna) :(
Mindegy, jól éreztük magunkat! Lengyelország szép hely és nagggggyon komoly kanyarok vannak arrafelé:D
Fogyasztás 7,1-8,2 l/100km között.
A mai (1225) ajándékok között pedig egy alfa romeos zászló (fehér) Argentínából és egy 156-os Technical Assistance Manual - CD lapult:)
további képek később..
Lealvázvédőztettem Gizmót! Feljött rajta a gyári réteg, ugyhogy cselekednem kellett! :)
Gyanútlanul autóztam a 10-es főút 50.-51. km szelvényében töksötétben,esőben és hidegben de odabent kellemes meleg uralkodott és éppen a Soulfly ős zenéje szólt,amikor egyszer csak durva csattanás hallatszott,mintegy belerondítva a kedves kis téli idillbe.Azonnal visszazökkentem a rideg valóságba és dühösen konstatáltam,hogy egy barátságtalan és láthatatlan kátyúba robogtam bele nyolcvanas tempóban.Kisvártatva már éreztem is,hogy jobbra húz az autó.
Nem volt kedvem megállni világ seggében,ezért elmentem a következő településig.
Amúgy meg emelőm sem volt,úgyhogy gyorsan haza lett indulva,mert volt még benne levegő.Mint másnap kiderült,túl kevés,mert szálszakadásos lett.
Volt kéznél két használt,ami szintén Alfán volt(Yoyo),és hátra került.
Így viszont elöl új négyévszakos van,hátul meg viseltes nyári.
Na,mindegy,átmenetileg jó lesz.
Bal első lengőkar és stabilizátor csere. Gyári, új alkatrészekkel. A szilentek kicsit kivoltak, és nyikorogtak.
Az én Drága Feleségem igazán nagy, és nagyon szép meglepetést szerzett számomra karácsony alkalmából...
Swarovski kristályokból kirakott kelgyó mindkét index alá ezüst-piros kombinációban! Hatalmas örömöt szerzett nekem, a döbbenettől nem jutottam sokáig szóhoz! Sosem hittem volna, hogy ilyesmire Ő pénzt szánna, nameg, hogy ennyire kitalálná a legtitkosabb vágyaimat...
13 év után is csak csodálni tudom Őt!!! :)
Fel is helyeztem a kelgyókat az őket megillető helyre amint tehettem.
Beírom a költséget, bár az Asszony meglepije, de valahol a családi közös büdzsét érinti ( ez is ).
Pár boldog év, és a 6 hétig tartó Szent Jakab zarándokutam ( 865 km gyalog, Saint-Jean-Pied-de-Port - Santiago de Compostela - Fisterra - Muxia, + a városnézések, azaz kb. 1000 km ) után megváltam Póktól. Mielőtt utamra indultam, gondoltam beadom az autómat egy kereskedésbe, hogy ne az udvaron porosodjon. Aznap, mikor hazarepültem, kaptam az sms-t, hogy Pókot eladták.
Sok km volt benne, de nagyon szerettem, sajnálom őt.
Mivel ezután külföldre kerültem, úgy döntöttem, egyenlőre nem vásárolok másik autót.
Hogy őszinte legyek, sosem szeretek számomra ismeretlen autót vezetni, ha más is ott van velem... Zoli mindig nyaggatott, hogy Rosso Ibrány lassan megsértőtid, hogy csak ő vezeti, és még is csak az én autóm:) De valahogy féltem tőle.. Majd eljött a nap! Zoli dolgozott viszont valahogy a kocsinak Esztergomba kellett jutnia a szerelőnkhöz - tudom ajánlani bárkinek! Kiderült ugyanis, hogy rossz a termosztátja a kiccivemnek... egy szó mint száz, nekem kellett elvinnem Bp-ről a kocsit Egomba... a 146-ot is szerettem vezetni, de ezt! Azóta nem szívesen adom át a volánt Zolinak:P Az Rosso Ibránnyal csodálatos volt! Faltuk a km-eket, csodáltuk a tájat... Miután kicseréltük a termosztátot megváltozott a kocsi menetteljesítménye is. Gyorsabb lett, szebben jár a motor, kevesebbet is eszik.
Kiccivemet Győr városából hoztuk el egy szombat hajnalban - pontosabban 2008.12.20-án:)! Aznap Zoli még dolgozott:( ezért Rosso Ibránnyal este vettük nyakunkba Budapest utcáit... Alkotáson néhány méter után egy három autóból álló BMV konvojba gabajodtunk, és tágranyílt szemekkel lestük a rendszámtáblákon lévő nemzetközi jelzést! I.... olaszok.... bmv-ben.... ehh! Mi meg az "ő" kezük álltal megalkotott csodában... ezek hülyék mondtuk egyszerre! Majd a Moszkva téren a pirosnál letekerték az ablakot... mi is lesz ami lesz! Erre autónk "atyja" megszólal: Szeged... elirányítottuk a Margithíd felé - hiszen másfele már nem mehetett. És az olaszok megszólaltak németül! Németautóban németül is beszélnek.... Viszont az feltűnt mindkettőnknek, hogy pusztán az autónk márkája miatt választott minket az útbaigazításhoz, hiszen egyszerűbb lett volna neki a bal oldalán álló autóstól megkérdezni az utirányt.... A vér nem válik vízzé:)