Blog >> beázás
Szombaton (2019. 06. 22.) hatalmas nagy eső volt itt dél - Budán... ennek következményeként beázott a bal 1... elég szépen állt a víz az ülés előtt. Sajnos csak este vettem észre, így másnapra maradt...
Mint kiderült, a hangszórónál folyt be a víz. Eddig nem volt ott gond, hisz máskor is esett már eső... de most ezt az eszméletlen sok vizet nem bírta. Gondoltam csak eldugult kicsit a lefolyó... hangszóró kivesz és csodálkozik... likacskák szépen leeresztik a vizet, ellenben valami igen ostoba jószág kitépte a hangszórónál a védőfóliát és bár a korábbi esőkkel még megbírkózott anélkül, most az özönvíz szerű esőzéssel már nem és így jutott a beltérbe a víz. Nosza kárpit le és akkor láttam, hogy az Isten barma csak a hangszórónál haragudott a nylonra, a többi helyen megvolt. No, ezt sebtiben orvosoltam egy szép fóliával és minden mehetett vissza. Tesztelve, a víz szépen folyik kifelé, ahogy köll nekijeee...! :)
Mikor megvettem, a csomagtartóban 10 cm víz állt. Azt hittem a lókupec nyitott csomagtartóval mosta a kocsit. Kiszárítottam és száraz maradt.
Tavaly nekem jöttek, jobb hátuljának, úgy látszik a sárvédő is kapott, mert azóta beázik a csomagtartó.
Kiszedtem a csomagtér borításokat és a kaszniban kimatattam, hol csöpög.
A jobb hátsó sárvédő cserélve volt és összeszerelésnél a sárvédő/hátfal/oldallemez találkozásnál nem tömítették a réseket, ott ázik be.
Nem tudtam hozzáférni, ezért kiszedettem a szélvédőt és kértem alatta minden illesztésnél tömítsék gondosan. Ez csak részben sikerült, mert kevésbé ugyan, de továbbra is beázott. Mivel most már tudtam a helyét, fogtam egy fecskendőt, vastag tűvel és kívülről a gumi alá telenyomtam FBS-el.
Egy/két dolgok sikerült orvosolni.Először eltörött a pedálnál lévő visszanyomórugó,utána a belső kilincset visszahúzó rugó, és ez mellé még lett egy bal első A oszlopnál lévő beázásom is. Zoltán cartársnak köszönhetően sikerült egy kilincset és egy rugót szereznem és mind két oldali tető menti kéder gumit.Igaz a beázás még nem szűnt meg.Lehet az ajtó kéder lesz a ludas valahol be szivárog nagyobb esőbe a víz és az oszlop takaró szövet mindig nedves lesz, le vettem azóta úgy járok vele de nem látom hol juthat be a víz.
A hónap elején kétnapos villanyautó oktatáson kellett részt vennem, melyre kivételesen céges tesztautóval mentem, így remek alkalom nyílt az Alfa belterének apró csinosítgatására. Mindkét első ülésben az idő, és a több mint 300 000 megtett kilométer martalékává váltak az oldaltömések, így az indulás előtti nap parkolópályára tettem a gépet, és kiürítettem a belteret. Az egész hóbelevancot kollégám Traficjával elvittem egy kis renoválásra, a hozzá nem férhető helyekről pedig végre ki tudtam takarítani az évek folyamán felgyülemlett mocskot. Az üléseket ahol szükséges volt újratömték, a kormánykereket pedig bebőröztettem a már ismert emberrel. Nem lett olyan, mint anno az E46-é, a perforált rész is lemaradt róla (pont nem volt olyan anyaga, heteket meg nem tudtam várni), ettől függetlenül nagyon jó a fogása, és feldobja belteret. Örültem is a végre vállalható beltérben eltöltött minden percnek, egészen addig, míg az utóbbi napok egyik nagyobb esőzése után ismét vészjósló foltok jelentek a tetőkárpit hátsó részén. Világos volt, hogy most már nem a korábban vízhatlanná tett tetőablak lesz a ludas, így figyelmem a tetőantennára irányult. Lebontva a tetőkárpitot a csomagtartó felől gyanúm beigazolódni látszott: vízcseppek, folyásnyomok, és egy még mindig nedves elvízkövesedett antennát rögzítő anya jelezte, hogy jó helyen keresgélek. A tetőablaknál már bevált szilóval (persze nem ecetsavas, hanem fekete RTV szilikon) jól aládolgoztam, s telenyomtam az antenna talpat is, hogy azon keresztül se kerülhessen nedvesség az utastérbe. Azóta volt eső, és autómosás is, hogy kiderülhessen ha baj van, de - lekopogom - úgy néz ki végre teljesen inkontinens a tetőlemez. Aztán, hogy szégyen, vagy sem, de a már fentebb említett kárpitosmunkának köszönhetően esett csak le így fél évvel a vásárlás után, hogy nem véletlenül vannak ott azok a ledek az ülések oldalán, ugyanis gyárilag fűthető mindkettő. Elbeszélgetnék avval az olasz mérnökkel, aki meghatározta a fűtéskapcsolók helyét fittyet hányva az ergonómia legapróbb csírájára is - a belső sínnél teljesen láthatatlan módon előrefelé néznek. Ha nem szedem ki az üléseket, a helyükön soha nem találtam volna meg őket. Mivel a világ egyik legjobb dolgának tartom, nagyon megörültem, de sajnos csak az anyósoldali működött. Ha már van, s jön a tél, kell hogy működjön mindkettő, így pénteken ismét szét lett borítva a vezetőülés, s kicserélték benne a fűtőpárnákat. Nagyon jó lett, így már tényleg csak az alvázvédelem van hátra, mielőtt beköszönt a tél...
És nem a szó "fizikai munkát" jelentő értelmében. Számomra is hatalmas meglepetés, de így az első közös 10 000km-en túl azt a konklúziót kell levonjam az Alfáról, hogy nagyságrendekkel kevesebb munkát ad, mint eddig bármelyik BMW-m. Az persze árnyalja a képet, hogy míg a bajorok amolyan hobbyjármű státuszban voltak nálam, addig a 156-os abszolút használati eszközként kezdte pályafutását. S ez pont amiatt, hogy mindezt a lehető legkevesebb törődést kérve tette ezidáig, megváltozni látszik. Kezdettől fogva szerettem, de ennyire "hálás" tényleg csak egy ilyen "menhelyi kutya" tud lenni, így előbb utóbb nekem is foglalkoznom kell vele a kötelező menetbiztonságon felüli dolgokon kívül is, mert egyszerűen megérdemli. Májusban sikeres műszaki vizsgát tett, minden probléma nélkül ment a dolog, de ez nem is volt kérdés. Ekkor került rá egy utángyártott motorburkolat a szanaszét törött gyári helyett, mely sokszor már menet közben is leért az aszfaltra. Ellentétben az E39-hez vásárolt darabbal, ez meglepően jól passzol, minden csavar helye meg, és hellyel közzel ott is van rajta, ahol lennie kell. A legidegesítőbb jelenség a tetőablak beázása volt, melynek a vége az lett, hogy amolyan igazi falusi mód "körbeszilóztuk" az üveget, és kivettem a biztosítékát, hogy még véletlen se nyomkodhassa senki a jövőben. Aki ismer tudja, hogy távol áll tőlem az effajta igénytelenség, s erre már csak amiatt kellett ráfanyalodjak, mert figyelembe véve az autó vételárát, egyáltalán nem volt gazdaságosan javítható a hiba. Mentségemre legyen mondva amit tudtam, azért megtettem, hogy maradhasson a tetőablak, mint működő extra - első körben a tetőkárpitot folyton átázó részen lebontva lokalizáltam (legalábbis ekkor még úgy gondoltam) a víz forrását. Úgy tűnt, hogy a bal "A-oszlopban" lefutó vízelvezető cső tetőablakhoz csatlakozó részénél szivárog a víz, melyre egy awab bilincset téve sikerült egy pofont adnom a szarnak - mondanom sem kell, ugyanúgy beázott. Ekkor felmerült, hogy mi van, ha a túloldalon a szélvédő alatti esővályúban nem tud elfolyni a víz, melytől megtelik a cső, s emiatt csepeg felül a tetőkárpit mögé. Mint az alábbi képeken jól látszik, az elmélet megállta volna a helyét, mert egy zsák virágföldet sikerült eltávolítanom innen, de azon felül, hogy végre tiszta lett a csatorna, s le tudott folyni az esővíz, mindösszesen annyi haszna volt a dolognak, hogy megtudtam, az átmeneti szérián már a kesztyűtartó mögött van a pollenszűrő, és nem itt. Ha már megvolt a helye cseréltem pollenszűrőt, és kifertőtlenítettem a klímát, de a beázás maradt. Elkezdtünk állítgatni a mechanikán, hogy jobban álljon az üveg, melynek annyi gyakorlati haszna lett, hogy sikerült szintbe hozni a tetőlemezzel, s ezzel minimalizáltuk az addig elég jól észrevehető szélzajt, de az első eső alkalmával jobban beázott, mint eddig bármikor. Ekkor vált világossá, hogy új gumitömítés nélkül a régi napszítta kemény vacakkal sosem lesz ez jó, de annak az autó vételárának 15-20%-át is meghaladó értéke miatt egyszerűen nem éri meg tovább küzdeni, s meg kellett lépjük a fentiekben már említett legköltséghatékonyabb megoldást. Üvegtető természetesen maradt, napsütéses téli napokon jól fog jönni, de a nyithatóságot feláldoztuk az inkontinencia megszüntetésének oltárán... Apránként a nagyszerviz is megtörtént az autón, kapott új levegő és üzemanyagszűrőt, s egy új levegőcsövet a régi toldozott-foldozott szar helyett az intercooler és a szívósor közé. Evvel megszűnt a hosszabb menet után álló helyzetben érezhető égett olajszag az utastérben, ugyanakkor sikerült előidéznünk egy eddig meg nem levő - s talán az első valódi hibát a 10 000km alatt - az autón. Történt ugyanis, hogy egyszer csak hibalámpát gyújtott az autó, s teljesen elerőtlenedett. Másnap kiolvasva a turbónyomás (MAP - szívócsőnyomás) érzékelő szakadásával összefüggő hibakód volt a befecskendező számítógép hibamemóriájában. Ezt egy utángyártott ERA gyártmányúra cserélve (tudom nem a legjobb, de szombat délelőtt csak az volt helyben polcon) meg is oldódott a probléma. Végül megtörtént a vásárlás óta halogatott olajcsere is (Mobil 5W-40 Super 3000), melynek keretében kicseréltük a turbó és az intercooler közti gumicsövet is - legyen már új az is címszóval. Ugyanekkor megejtettük a már szintén kezdetek óta esedékes kárpittisztítást is - ég és föld a különbség, szinte másik autó lett belülről. Jelenlegi élethelyzetemből fakadóan szerintem maradni fog egy darabig az Alfa, s emiatt ha továbbra is ilyen hűséges társam lesz, megérdemel egy kis kényeztetést is. Az első futómű még mindig kopog egy kicsit, melyhez megvan minden alkatrész a csomagtartóban, de a bölcső leszereléséhez még hiányzik a kellő elszántság, de előbb utóbb meg kell ejtsük. Tél előtt kapni fog egy alvázvédelmet, s ha esetleg van valami probléma az alján, az javítva lesz. Jövőre mindenképp vezérlést kell rajta cserélni, valamint szeretném a lehetőségekhez képest vállalhatóvá tenni a külsejét is - tetőt, motorháztetőt, s a két lökhárítót ha meg tudom oldani jó áron, akkor újrafényztetem - s akkor kéne rá négy alufelni. Aztán ha tart a lendület ki kéne javíttatni a vezetőülés oldaltámaszának megrogyott töméseit is, hogy ismét úgy tartson, mint újkorában. Na majd meglátjuk...
A minap esőben észrevettem, hogy a jobb első ajtón, a hangszórónál csorog befelé a vizecske... úgy kicsikét... finoman... settenkedett. Ajtókárpitot leszedve konstatáltam, hogy az ajtó cserés volt, ez nem is különösebben érdekes, de nem volt benne védőfólia. Ablakemelőt kikaptam, ha már kint volt kicsit átnéztem és frissítettem a zsírzását, majd fóliát beapplikáltam, minden vissza és kész. :)
A csomagtér ajtó körül, a zár felé elég nagy helyen szanaszét volt a gumitömítés és emiatt beázott. Plusz valamiért fentebb volt állítva a zár füle is és így fent is rés keletkezett, ahol szintén beeresztette a vizet. Az alsó részen tömítőgumi csere és zár beállítás után egy csepp víz sincs sehol... belül. :)
Ma egy kimagasló (értsd.: vszínüleg szándékos) konstrukciós hibát fedeztem fel a 156 xenonlámpájánál.
Mégpedig azt, hogy ha elegendő mennyiségű víz gyűlt össze a lámpában, akkor előbb utóbb eljut a csatlakozón keresztül a vezérlőegységbe, merthogy az a legmélyebb pont. Onnan pedig nincs kiút. Persze ha be lenne vonva védőlakkal a NYÁK és/vagy szigetelt lenne a csatlakozó, nem okozna gondot, max párásodna a búra. De nem ez a helyzet. Ahogy olvasom, más márkáknál is így oldják meg. Az ilyet bűntetni kéne...
Az egészben az a szép, hogy mivel nagyfeszültséget generál az elektronika, ha vízben áll, akkor a 3 volttal működő alacsonyfesz. alkatrészek is kapnak egy lökést. Amit az IC-k pl. nem nagyon tolerálnak. Mindenesetre lesz egy-két próbálkozásom, hogy megjavítsam az árvízkárosult elektronikát.
Érdekesség: Korábban írtam a xenon-izzókról. (Igen, "izzók", mert a gáz tulajdonképpen izzik bennük. Németül "Brenner"-nek, vagyis égőnek hívják őket. Oké, ha nagyon csűrjük-csavarjuk, akkor izzó szál az nincs bennük. No de nem is ez most a téma.)
Az a poszt arról szólt, hogy milyen típust érdemes venni és főleg milyen forrásból. Valamint a színről, vagyis a színhőmérsékletről. És valóban. Ha ma veszel egy eredeti Osram Xenarc standard 4300 kelvines izzót, az az EU-s "irányelveknek" megfelelően NEM enyhén kékes, vagyis felismerhetően xenon-os színű. Tényleg NEM. Felkapcsoláskor látod, hogy xenon, de 1 perc múlva gyakorlatilag olyan a színe, mint egy halogénizzónak! A funkcióját tökéletesen ellátja, de a xenon plusz esztétikáját nem nyújtja. Úgyhogy marad pl. a Philips Colormatch, vagy az OSRAM új Cool Blue Intense (CBI) izzója (persze drágábban, mint a sima Xenarc).
Az egészben az a legrosszabb, hogy úgy változtatták meg a gyártók az izzók színét, hogy a rendelési számuk változatlan maradt...
(Folyt. köv.)
Volt egy kis beázás a tetőantennánál. Próbáltam szerezni hozzá új tömítést, de olyat nem lehet kapni. Ezért nem maradt más mint a sziloplaszt. Alulról egy 22es anya fogja az antennát. Elég könnyű hozzáférni, a csomitartó felett lévő műanyag betétet kellett lepattintani, alatta 2 csavar illetve 2 patent fogja a tetőkárpitot. Ezek kivétele után már hozzá lehet férni az anyához amely ráadásul nálam meg sem volt húzva rendesen :)
Mindemellett nem tetszett valahogy az antenna amivel vettem (az ezüst színű) ezért végül ebayről vettem egy eredeti antennát. Sokkal ízlésessebb így szerintem :)
Este, M1 autópályán Bp fele Tata előtt haladtunk, igen nagy esőben, amikor is egyszer csak elkezdett rángatózni az autó, a 6 henger némelyike érezhetően nem kapott löketet, motor leáll, "motor control failure - go to dealer" felirat megjelent a képernyőn..
Lendületből még biztonságosan ki tudtam slisszanni a leálló sávba, vészvillogó be, kuplung kinyom, hogy minél tovább guruljunk és a következő pihenő helytől 500m -re sikerült megállni. :)
Vicces, hogy visszagondolva pillanatok alatt mennyi minden átfut ilyenkor az ember agyában. :) Legelső persze csupa csúnya gondolat, amelyben a vezérlés az áldozat, meg, hogy van egy tréleres névjegy kártyám, de nincs pl. láthatósági mellény (azóta szereztem be :) ), ha motor gond, akkor én nem ölök bele most már pénzt és energiát.. stb, stb.
Aztán pár másodperc múlva agyam kezdett visszatérni egy stabilabb, higgadtabb állapotba.. szakadó eső, a pályán megálló víz, kamionok ami úgy verik át a vizet a másik sávba, hogy csoda, h az utastér nem ázik be, hiányzó alsó motorvédő burkolat.. A 155 is produkált ilyesmi tünetet ilyen körülmények között (mondjuk ott nem állt le a motor :) ). Ott a víznek sikerült eljutnia a trafókhoz és a kábelekhez.
Most vagy kiszállok láthatósági mellény nélkül, sötétben, szakadó esőben, hogy körülnézzek a motortérben, aminek nagy valószínűséggel semmi haszna nem lenne vagy hagyatkozom az utóbbi megérzésre, kockáztatok és megpróbálom elindítani a motort. Utóbbi mellett döntöttem, motor be is indult, de nem ment minden henger.. óvatosan elgurultunk a megálló helyig, leparkoltam, megnéztem a motorteret, nem látszik semmi (mily' meglepő :) ). Visszaültem elkezdtem gázt adni, 2000 fölött semmi baja hang alapján, ott megy minden henger, ahogy kell. Itt megnyugodtam kicsit. Esetleg lehet még alapjárati szabályzó, de az semmi a vízionált vezérlés hibához képest. :)
Mivel hólyagom már eléggé feszített, ezért asszonyt benthagyva az autóba, elmentem könnyíteni magamon. Mire visszaértem, már az alapjárat is szépen megvolt, így hát elindultunk szépen lassan 100-110 -el haladtunk, majd Tatánál úgyis le akartunk jönni.
A MC failure kijelzés továbbra is megmaradt és 4300 környékén továbbra is rángatott néha, de csak terhelésen, üresben nem volt bizonytalanság.
Következő indulásnál is megmaradt a MC failure kijelzés, valamint a 4300 körüli megtorpanás, de az azutáni indításnál már eltűnt, csak akkor meg nem volt alkalmam kipróbálni a 4300-ig prögetést terhelésen.
Meglátjuk..
Viszont továbbra is vadászok alsó burkolatot.. hihetelten, hogy 2.5 V6-hoz mennyire nem lehet (még bontottat sem) kapni.